Más volt a neandervölgyi ember szülőcsatornája
Tim Weaver, a davisi Kalifornia Egyetem paleoantropológusa és Jean-Jacques Hublin, a német Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója orvosi CT-vel készített képet egy neandervölgyi asszony medencecsontjának megkövült darabkáiról, hogy rekonstruálják az asszony szülőcsatornáját. A tudósok megállapították, hogy a csatorna alakja eltért a mai emberétől – idézi a LiveScience tudományos portál a kutatók az amerikai tudományos akadémia kiadványában kedden megjelentetett tanulmányát.
A rekonstrukciót számítógéppel kiegészítették: egy statisztikai modell segítségével megbecsülték a formákat, méreteket, így alkották meg a hiányzó részek képét. A kutatók megállapították, hogy míg a mai embernél oldalirányban a tetején a legszélesebb a szülőcsatorna, majd az alján elölről-hátra irányban a legnagyobb átmérőjű, addig a a neandervölgyinél a szülőcsatorna teljes hosszában oldalirányban kínálta a legnagyobb teret. Ez azt jelenti, hogy míg ma a babáknak forogniuk kell, hogy meglássák a napvilágot, addig a neandervölgyi újszülöttnek egyenes útja volt kifelé az anyaméhből.
Bár a két faj szülőcsatornája más formájú, mérete nagyjából azonos, és az újszülöttek méretét is körülbelül egyformára becslik a kutatók. Ebből arra következtettek, hogy a szülés ugyanolyan nehéz lehetett, bár mechanizmusa különbözött.
Azt, hogy a szülőcsatornában csavart kell megtennie a modern ember utódainak, korábban a nagy agy- és fejmérettel magyarázták a szakemberek. A mostani kutatás azonban ezt nem támasztja alá, mert a neandervölgyieknek szintén nagy fejmérete volt, ennek ellenére más mechanizmussal zajlott a szülés. „Ha meg akarjuk magyarázni a forgással zajló szülést, valami más okkal kell előrukkolnunk” – fogalmazott Weaver.
A neandervölgyiek körülbelül 130 ezer éve bukkantak fel és 25-30 ezer éve haltak ki. A most felhasznált kövületeket Izrael területén, Tabunban fedezték föl az 1930-as években.