Több pénz kell a tudománynak
További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
Kedden folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn megkezdődött, 179. közgyűlése. Az intézmény elnöke, Pálinkás József rámutatott, hogy az Akadémai közegét is nagyban befolyásolják a világgazdasági és a magyarországi válságfolyamatok. „Senki sem látja a válság végét, mert ez a válság új és nagyon komplex. A világ olyan mértékben vált összetetté, hogy még a képzett emberek sem tudnak eligazodni. A hiteles tudósi attitűd talán igazodási pont lehet a válság erkölcsi-intellektuális természetét illetően” – mondta.
Pálinkás szerint arra a kérdésre, hogy mit tehet ilyen körülmények között az Akadémia, a válasz: vigyáz az ország legkiválóbb elméire. Csak a szellemi erőtartalékok mozgósítása jelenthet ugyanis kitörési pontot a válságból. Az elnök kitért az Akadémia nagy bizalmi indexére, valamint hogy mit lehet tenni a hazai tudomány és a tudósok presztízsének megtartása érdekében. Ennek előfeltétele, hogy ne engedjenek a színvonalból, a szakszerűségből. Az elnök beszélt az MTA országimázs-építő szerepéről is, amelyet a Tudomány Világfóruma megszervezésével vállal. A novemberben immár negyedik alkalommal megrendezett esemény Magyarországnak lehetőséget ad, hogy „végre erős oldaláról is bemutatkozzon a világnak: a tudomány oldaláról, amelyre világhírű kutatóinkkal együtt méltán lehetünk büszkék.”
Pálinkás József összegezte elnöki tevékenységének első évét is, így beszélt az akadémiai törvény módosításáról, ami pontot tett az MTA reformfolyamatára. Beszámolt az MTA által indított stratégiai programokról, amelyek az ország hosszú távú energetikai, vízgazdálkodási, környezeti és klímabiztonsági, élelmiszerellátási, nyugdíjfinanszírozási és demográfiai koncepcióját hivatottak meghatározni. Kitért arra a kezdeményezésre is, amelyekkel a fiatal kutatókat vonták be az akadémiai döntéshozatalba, mivel az elnök meggyőződése szerint látásmódjukra, véleményükre nagy szükség van. Az MTA elnöke beszélt a kutatási témaváltás felgyorsítását szolgáló Lendület-programról is. E célra az idén 240 millió forintot különítettek el 4-6 új kutatócsoportot létrehozására, amelyek egészen kiváló fiatal tudósokat vonzanak majd magukhoz. A további feladatokat taglalva Pálinkás József kiemelte, hogy a legsürgetőbb a kutatóhálózat kutatói, tematikai és infrastrukturális megújítása, amit az országos fejlesztési tervekbe kell beilleszteni.
Sikeres év volt 2008
Egészében véve sikeres évet zárt az Akadémia - hangsúlyozta Németh Tamás, az MTA főtitkára a 2008-as évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában. Mint kifejtette, amikor gondban van egy ország, két kivezető út kínálkozik, az oktatás és a kutatás. Bár ez az elv nem mindig érvényesül a döntéshozatalban, némileg nőtt az az összeg, amelyből gazdálkodni tudott az Akadémia. Az MTA tavaly a rendelkezésre álló összegek háromnegyedét akadémiai kutatási célokra használta, további 18 százalékot pedig országos kutatás- és tudóstámogatásra fordította. A fennmaradó pénz igazgatási és infrastrukturális célokra ment. A korábbi években is hasonlóak voltak az arányok.
A főtitkár kitért arra, hogy az MTA kutatóintézeteinek szolgáltatásból, vállalkozásokból, kamatjövedelmekből, valamint pályázati forrásokból saját bevételeik is vannak. Utóbbi jelentős része azonban szintén költségvetési forrásokból származik. Így mindent egybevetve a bevételek 75-80 százalékát a központi költségvetés biztosítja. Az MTA főtitkára kitért az intézetek gépeinek, műszerparkjának állapotára is, amely Németh Tamás megfogalmazása szerint tragikus. A matematika és természettudományok terén a műszerek használhatósága 21 százalékos, az élettudományok terén ez az arány 25 százalékos, a társadalomtudományok terén pedig 16 százalékos. Nemzetközi szinten a műszerpark használhatóságának legalább 50-60 százalékosnak kell lennie, ellenkező esetben a berendezések állapota gátja lehet a pályázatokon való sikeres szereplésnek.
Németh beszélt Magyarország nemzetközi pályázatokon való szerepléséről is, így az Európai Unió VI. és a 2007-ben kezdődött VII. kutatás-fejlesztési kerettervében való részvételéről. Mint rámutatott, a VI. kerettervben az ország az EU 25 akkori tagországának rangsorában a 16. helyet foglalta el, míg az újonnan csatlakozó államok között a másodikat. Az MTA a magyar projekttámogatások negyedét nyerte el. A közgyűlés 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással fogadta el a főtitkári beszámolót.
Több pénz kell 2010-ben
Pálinkás József ismertette a 2010-es költségvetés koncepcióját is. Mint kifejtette, az elmúlt években folyamatosan csökkent az MTA kutatóintézeteinek támogatása. Ezt a tendenciát meg kell állítani. További prioritásként jelölte meg Pálinkás József a kutatási infrastruktúra fejlesztését, s a nemzetközi kapcsolatok szinten tartását. Az idei évre az Országgyűlés 37 milliárd 334 millió forintot hagyott jóvá az Akadémiának, az MTA jövő évi fejlesztési igénye 5 milliárd 723 millió forint. E pótlólagos összegekből másfél milliárd forintot fordítana az MTA a kutatóhelyek támogatási szintjének visszaállítására, s további 2 milliárdot a kutatási infrastruktúra fejlesztésére.
„A gép- és műszerállomány használati szintje automatikusan csökken, átlagban 22,4 százalékos” – magyarázta Pálinkás József hozzátéve, hogy korszerű berendezések nélkül ma már nem lehet komoly pályázatokon részt venni. Az elnök szerint ezen a területen jelentős állománynövelésre van szükség, amely két-három éven belül az ország fejlődését is elősegítheti. A 2 milliárd forint a használhatósági szint 2-3 százalékos növelését jelenti, ami kiindulási pontot jelenthetne az előrelépéshez.
Pálinkás József kitért a klímaváltozással és energiakutatással kapcsolatos programokra is, amelyekre pótlólagosan 300 millió forintot kér az MTA. A klímaváltozás és ennek következményeként jelentkező szélsőséges időjárási események természetvédelmi és gazdasági kára, humán problémái előtérbe állították a biztonság kérdéseit. A program célja választ adni arra, hogy a klímaváltozás hatásaihoz hogyan alkalmazkodjunk. A kockázatok ugyanis mérsékelhetők megfelelő ismeretekkel, a bizonytalanság csökkentésével. Ehhez stratégiai jellegű interdiszciplináris kutatások, innovációk szükségesek. A programban foglalkozni kell az energiaforrások további kutatásával is.
A Lendület program folytatása az MTA kutatási tematikájának megújulását célozza. A kiemelkedő fiatal kutatók saját tudományos irányvonala kialakítására, új kutatócsoportok alapítására 500 millió forint támogatási többlet szükséges. A nemzetközi kapcsolatokat taglalva az MTA elnöke rámutatott, hogy a tudomány ma már elképzelhetetlen széleskörű nemzetközi kapcsolatok nélkül. Az Akadémia nemzetközi kapcsolataira szolgáló keret nominálisan és reálértéken is jelentősen lecsökkent. Ez az összeg egyebek közt a nemzetközi tagdíjak, s pályázatokon való részvétel finanszírozására szolgál. A jövő évi pótlólagos igény 200 millió forint. A közgyűlés 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással elfogadta a koncepciót. Ugyancsak elfogadták 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással az MTA új Alapszabályát.