![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Tanulmány készült a közlekedési eszközök környezeti terheléséről, és a korábbi elemzésekkel ellentétben most a kutatók a teljes életciklust vizsgálták. Nemcsak az autók, vonatok, buszok és repülőgépek kibocsátását, hanem az infrastruktúra megépítését és karbantartását, a járművek legyártását, valamint az általuk használt üzemanyag előállítását is figyelembe vették.
Mindent figyelembe véve a vasúti közlekedés károsanyag-kibocsátása az eddig számítotthoz képest 155 százalékkal, a személygépkocsik és az autóbuszok szennyezése 63 százalékkal, míg a repülőké csupán 32 százalékkal nagyobb. A légi közlekedés helyzetét javítja, hogy nem kell utakat kiépíteni, csak repülőtereket.
Mikhail Chester és Arpad Horvath, a Berkeley egyetem munkatársai számításba vették - például a vonatközlekedésnél - az elektromos áramot előállító erőművek szennyező hatását is. A kutatók kiszámolták, hogy egy majdnem üres buszon nyolcszor magasabb az egy főre eső kibocsátás, mint csúcsidőben. Tehát aki nagyon nyomorultul érzi magát a tömegben, felüdülhet a gondolattól, hogy így kevésbé károsítja a környezetét.
Az autó négy utassal jobban kíméli a környezetet, mint a helyi vasút, ha csak 25 százalék körüli a telítettsége. A kutatók komplex megközelítése szerint azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora távolság megtételére tervezik az alternatív közlekedési módot.