Méhek vezetnek a radioaktív veszélyforráshoz
További Tudomány cikkek
A mikrocsippel felszerelt méh információt gyűjt egy területről, számítógépek értékelik ki az adatokat, végül egy robotot küldenek ki a helyszínre.
A würzburgi egyetem kutatói a méh szorgosságára alapozzák azt a rendszert, amellyel a környezetbe került mérgeket próbálják megtalálni. Egyetlen méhcsalád ugyanis négyszáz négyzetkilométernyi területet is képes átfésülni, miközben egyetlen virágot sem hagynak ki - a virágporral pedig rovarirtók, növényvédőszerek maradványait, vagy más szennyezéseket gyűjtenek be. A pollen a növény környezetének biológiai ujjlenyomatát hordozza magában.
A kaptárba érkező méhnek egy szűk járaton kell áthaladnia, ezalatt lesodródik róla a virágpor egy része, amely azonnal kémiai elemzésen megy át. Amennyiben a pollen vegyileg vagy radioaktívan terheltnek bizonyul, a számítógép jelenti: "Érdekes méh, továbbkövetni."
A 0,4 milligrammos chip jelzi a számítógépnek, melyik méhről van szó. Ahhoz, hogy kideríthessék a biológusok, hol gyűjtött nektárt egy bizonyos állat, le kell fordítaniuk a beszédét. "Ha egy méh jó nektárgyűjtő helyszínre bukkant, fajtársainak tánccal, azaz potroha rázogatásával árulja el, merre járt", mondja Jürgen Tautz, würzburgi méhszakértő. A kutatók időközben megtanulták értelmezni ezt a táncot.
Elképzeléseik szerint aprócska infravörös kamerák vennék fel a méh sötétben tett tánclépéseit - írja a Süddeutsche Zeitung. Egy számítógép elemzi a képeket, és a tánc időtartama, valamint a méh fajtársaival bezárt szöge alapján kiszámolja a repülés útvonalát. Az adatokat ezután egy Merlin nevű minirobotba táplálják be, amely elindul a leírt helyszínre, hogy talaj- és levegőmintákat vegyen ott.
Merlin úgy néz ki, mint egy távirányítású autó. Eredetileg az Esa űrügynökség egyik Mars-missziójához készült, de mást választották e célra. Azóta nagy kiterjedésű tűzeseteknél vetették be, többek közt a tűzoltókra esetlegesen veszélyes gázokat derítette fel.
Itt azért van rá szükség, mert a méhek táncából nem lehet teljes pontossággal meghatározni a szennyezett helyet. A robot nagyobb területet kutat át, tömegspektrométerével pedig képes megállapítani, hogy a növényi levelek felszínén van-e káros anyag.
A projektet az EU félmillió euróval támogatja. A kutatók becslése szerint négy év múlva kerülhet át a gyakorlatba a módszer. Segítségével ki lehet majd deríteni, hogy például mekkora a radioaktivitás az áramcégek erőművei környékén, vagy hogy hol nőnek genetikailag módosított növények.
A méhek felhasználási lehetőségei szinte végtelenek, és a világon mindenütt bevethetők - akár katasztrófahelyzetben is. Egy vegyi- vagy reaktorbalesetnél anélkül lehet majd mérni a terhelést, hogy embereket kelljen veszélybe sodorni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
