Rákkeltő anyaggal irtják a szúnyogot?

A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesülete Dr. Fülöp Sándor, zöld ügyekért felelős országgyűlési ombudsmanhoz fordult az általuk rákkeltőnek nevezett szúnyogirtó szerek ügyében. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikus szakértője egy irtószert (Reslin Premium) és az abban található két problémás hatóanyagot nevezett meg, az esbiolt (S-bioalletrint) és a permetrint, amelyek tavaly augusztus óta nem árusíthatóak az Európai Unió területén, mégis több magyar városban - legutóbb például Lábatlanban, Pomázon, Szentendrén, Sződligeten, Szigetmonostoron és Dunaújvárosban – irtottak szúnyogot vele.

Bizonyítottan rákkeltő vagy nem rákkeltő

A Levegő Munkacsoport és az ÁNTSZ egymással szöges ellentétben álló egészségügyi minősítéseket közöl a permitrin nevű szerről. A Zöldhullámon, amely a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogja, az alábbi szöveg olvasható: „Azok a mérgek, amelyekkel a szúnyogokat eddig irtották, bizonyítottan rákkeltő hatásúak, az immunrendszerünket gyengítik, vagyis miattuk a szervezetünk nem lesz képes védekezni egyes betegségekkel szemben. Az S-bioalletrin bizonyítottan rákkeltő hatású, míg a permetrin rákkeltő hatása mellett hormon- és lehetséges immunkárosító anyag, amelyet ráadásul az EU-ban már hat évvel ezelőtt betiltottak. Nálunk mégis használják."

A fent olvasható "bizonyítottan rákkeltő hatású" kitételt Simon Gergely finomította, amikor elmondta, a Levegő Munkacsoport az EPA, amerikai környezetvédelmi ügynökség adataira hivatkozva azt állítja, hogy a két anyag állatkísérletek során rákkeltőnek bizonyult. Véleményük szerint ebből az következik, hogy az anyagok emberen is nagy valószínűséggel rákkeltőek. A szervezet azért fordult a zöld ombudsmanhoz, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az ÁNTSZ engedi, hogy Magyarországon elavult hatóanyagú szereket fújjanak a levegőbe. „2005-ben kezdtünk el tiltakozni az ÁNTSZ engedékenysége ellen, akkor a diklórfosz hatóanyag használata miatt léptünk fel" - fogalmazott.

Dr. Szlobodnyik Judit, az irtószerek szempontjából illetékes ÁNTSZ - Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője az Indexnek határozottan cáfolta, hogy a Levegő Munkacsoport által említett két hatóanyag bármelyike rákkeltő lenne. „Az unióban toxikológiai szempontból négy fő kategória szerint osztályozzák a hatóanyagokat. Az első osztályban vannak a bizonyítottan humán rákkeltő anyagok, a másodikban és harmadikban azok, amelyeknél az állatkísérletek alapján gyanú merül fel, a negyedik csoportban pedig azok, amelyek nem rákkeltőek. A nemzetközi rákkutató ügynökség és az EU rendszeresen közzéteszi ezeket a minősítéseket, és toxicitás szerint veszélyjelekkel, a kockázatokra felhívó mondatokkal látják el a hatóanyagokat. Az Európai Unió az S-bioalletrint és a permetrint a nem rákkeltő kategóriába sorolja" – fogalmazott.

Az ÁNTSZ tehát hivatalos EU-s adatokat vesz alapul, a zöld szervezetek azonban az amerikai EPA oldalán is megtalálható amerikai vizsgálatot, amely egereken rákkeltőnek mutatta a permetrint. Ez azonban nem elegendő tudományos eredmény ahhoz, hogy bárhol a világon az anyag toxikológiai besorolásán változtassanak.

Betiltották vagy kivonták

Szlobodnyik Judit elmondta, a Levegő Munkacsoport által említett egyik hatóanyag, az S-bioalletrin valóban lekerült tavaly augusztusban a forgalmazható anyagok listájáról, de ez nem betiltást jelent, ahogy azt a zöld szervezet több fórumon is hangsúlyozta. „A hatóanyagok regisztrációja hosszadalmas, drága folyamat. Ebben az esetben a gyártó döntése volt, hogy nem frissítette a dokumentációt. Gazdasági és nem toxikológiai okok vezérelték„ – mondta Szlobodnyik, majd hozzátette, a hatóanyagokat folyamatos toxikológiai- és hatásvizsgálatoknak vetik alá, az engedélyeztetési rendszer is ehhez kötődik. Ha egy hatóanyagot valamilyen okból kivonnak a forgalomból, az általános mód az, hogy először a hatóanyag forgalmazását tiltják be, ezt követi a készítménygyártás kifutása. Ha egy kereskedő bizonyítottan a kivonás előtt vásárolta a szert, a hatályos jogszabályok szerint a maradékot, annak szavatossági lejártáig az EU-ban bárhol elhasználhatja, hacsak rendkívül terhelő egészségügyi, környezeti adat nem indokol azonnali kivonást. Ilyen e két hatóanyag esetében nem volt.

A hatóanyagok regisztrálása költséges folyamat, elsősorban azért, mert számos mellékhatás-vizsgálatot kell elvégeztetni hozzá. Az itthon még használatos hatóanyagot a gyártó tavaly tehát valamiért kivonta a forgalomból, azt azonban nem lehet tudni, hogy azért vonta ki, mert az EU-s bürokrácia és regisztráció költségei visszatartják, vagy mert nem bízik a sikeres hatásvizsgálatokban.

Gázolaj a levegőben

A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesületének másik nagy problémája, hogy az irtáskor a kipermetezéshez használt gázolaj vitathatatlanul rákkeltő anyag. Az általunk megkérdezett, irtással foglalkozó gázmesterek elmondták, a kifogásolt eljárást melegködös földi irtásnak nevezik, amelynél az gépből olajjal keverve füstszerű anyag tör fel. A Levegő Munkacsoport szerint ehhez ma is a rákkeltő gázolajat használják, a gázmesterek azonban állítják, három éve a gázolajat az egészségügyi szempontból alkalmasabb, ám drágább ipari fehérolajra cserélik.

Megkérdeztünk a Levegő Munkacsoporttól és az ÁNTSZ-től független szakértőt, a Növényvédelmi Kutatóintézet ökotoxikológus kutatóját az említett hatóanyagok ügyében. Dr. Fekete Gábor elmondta, a korábban szúnyogirtásban alkalmazott diklórfosz (DDVP) hatóanyag valóban emberen lehetséges rákkeltőnek minősül, ezért be is tiltották. A most kifogásolt permetrin és S-bioalletrin azonban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, WHO) adatbázisa szerint nem osztályozott rákkeltőként, vagyis a már említett egérkísérleteken kívül nem állrendelkezésre olyan vizsgálat, amely karcinogén hatásra utalna.

Azt is hozzátette, hogy a tavaly augusztusban forgalomból kivont szerek felhasználása idén valóban jogszerű. „A Levegő Munkacsoport állítása annyiban helytálló, hogy nem szerencsés az általános rovarölő szerek túlzott használata, fõként a szúnyogirtáskor érintett lakott környezetben. Létezik humánegészségügyi és környezetvédelmi szempontok szerint is megnyugtatóbb megoldás, a csípőszúnyog lárvák elleni védekezés, ami minimális környezeti beavatkozást jelent. Ennek elterjesztése lehet a hosszú távú megoldás" – fogalmazott.