Gyula
8 °C
21 °C

Nem kell rettegnünk a fuzáriumtól

2009.06.30. 14:41
Az elmúlt napokban több sajtótermék sugallta, hogy fertőzött gabonából készült élelmiszerekben hormonzavarokat és rákot okozó fuzáriumtoxinok kerülhettek több százezer ember asztalára. A félinformációkból táplálkozó híradások alaptalanul keltettek pánikot: bizonyos gombafertőzések valóban elég súlyos betegségeket okozhatnak, de ezek mostanában nem jelentkeztek. A szakemberek alapos ellenőrzéssel szűrik a búzát és a többi gabonát – de mi lesz a fertőzött terméssel?

Fuzáriumügyben az MR1-Kossuth Rádió riportja és a Délmagyarország cikke borították a bilit, a legtöbb híradás aztán ezekből indult ki. Ezek a híradások és az említett riport szerencsétlenül összemostak néhány tényt, ami félreértésekhez és kisebb pánikhoz vezetett – a termelőknek a lehető legrosszabb időpontban, amikor éppen folynak a betakarítások, és a gabona felvásárlási ára kialakul.

E félreértések tisztázásakor megkerülhetetlenek a tudományos alapok. A biokémia ezres nagyságrendben ismer mikotoxinokat, vagyis gombamérgeket. Ezen belül egy szűkebb csoportot képeznek a fuzáriumtoxinok, amelyeket a főként gabonanövényeket megtámadó Fusarium nemzetségbe tartozó gombafajok termelnek. E toxinokon belül pedig fajtól függően további méreganyagokat különböztetnek meg. A „fuzáriumtoxin” kifejezés tehát nagyjából annyira konkrét, mint a „galócaméreg” szó, és ez volt a legtöbb félreértés oka. Ugyanis, mint ahogy a galócák között is akadnak veszélyesebb és ártalmatlanabb fajok, a fuzáriumtoxinok között is léteznek erősebb és enyhébb mérgek.

fusarium ear rot

Korai serdülés müzlitől?

A rádióriport idézett egy szegedi esetet: egy ötéves kislány menstruálni kezdett, mellében csomókat találtak. A gyerek kezelőorvosa, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház endokrinológusa, dr. Szűts Péter azt gyanította, hogy egy fuzáriumtoxin okozhatta a tüneteket. Volt alapja ezt feltételezni, mert egyrészt valóban létezik egy zearalenon (vagy F-2 toxin) nevű, hormonzavart okozó fuzáriumtoxin, másrészt a gyerek szülei elmondták, hogy a kislány sok müzlit és teljes kiőrlésű gabonából származó terméket fogyasztott, és ezekben nagyobb eséllyel fordul elő magasabb fuzáriumtoxin-szint.

Az orvos viszont soha nem mondta ki, hogy a kislány biztosan az F-2 toxintól betegedett meg. Szűts utóbb nem nyilatkozott az őt megkereső lapok többségének – így az Indexnek sem –, de a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az újságírók félreértelmezték korábbi szavait.

A korai serdülésnek egyébként rengeteg oka lehet, és a külső hatások közül is csak egy lehetséges a nemzőképességet is károsító F-2 toxin. A lapnak nyilatkozó toxikológus, dr. Zacher Gábor azt mondta, hogy bár a szigorú ellenőrzések ellenére is előfordulhat, hogy egy-egy termékben az élelmiszerbiztonsági határértéket meghaladó mennyiségű mérgező anyag van, ezeket irreális mennyiségben kell a szervezetbe juttatni ahhoz, hogy egészségkárosodást okozzanak.

Nem reprezentatív minták

A szegedi esetről beszélve több cikk egy kalap alá vette az F-2 toxint egy másik fuzáriumtoxinnal, a DON-ként rövidített dezoxinivalenollal, néhány írás pedig még a rákkeltő fumonizint is összemosta az előbbiekkel. A DON az egyetlen gyakrabban előforduló fuzáriumtoxin a Magyarországon termesztett kalászos gabonában, viszont jóval enyhébb méreg, mint az F-2 toxin vagy a fumonizin. Nincsenek hormonális hatásai, nem rákkeltő, de az immunrendszert gyengíti, és nagyobb koncentrációban hányást okozhat.

Fusarium verticillioides 01

Az MR1-Kossuth Rádió említett riportjában idéznek két vizsgálati eredményt, mindkét vizsgálat elvégzésében részt vett dr. Mesterházi Ákos akadémikus, gabonakutató. Az egyik kísérletben a rádió munkatársa vásárolt tizenegy, teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, és a kutató ezeket vizsgálta meg. A tizenegy mintából négy megbukott: az egyikben a DON koncentrációja kétszerese volt a megengedettnek, háromban pedig húsz-harminc százalékkal több. Tehát nem a hormonzavarokat okozó F-2 toxin szintje volt túl nagy az élelmiszerekben, hanem a jóval enyhébb DON fuzáriumtoxiné.

A másik idézett kutatás szerint a gabonakutató dr. Falkay György gyógyszerész száznyolcvan, szántóföldekről származó mintát vizsgált meg, és nyolcvanhatban bukkant határérték feletti toxinmennyiségre. Azt azonban kevés híradás tette a számok mellé, amit Mesterházi az Index kérdésére elmondott: ez a minta nem volt reprezentatív. „Hozzám már az eleve gyanús minták futnak be” – fogalmazott az akadémikus. Arról nem is beszélve, hogy mint látni fogjuk, a szántóföldi gabona és a kész élelmiszer között van jó néhány szigorú ellenőrzési lépés.

A riport idéz egy, a rádió birtokába jutott belső levelet is, amit a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) főigazgatója, dr. Szeitzné dr. Szabó Mária írt. A főigazgató a levélben a fuzáriumtoxin-helyzetről írva konzultációra hív egy szakértőt a következő szavakkal: „...a magyar felnőtt lakosság öt-tíz százalékát a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség terheli. A csecsemők és gyermekek terhelése nemzetközi adatok alapján várhatóan még magasabb. A jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni”.

A főigazgató asszony az Indexnek elmondta, hogy 2008-ban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal (MGSZH) együttműködve 302 élelmiszert vizsgáltak meg, ezeknek nagyjából a harmada volt gabonapehely, müzli vagy teljes kiőrlésű termék. Tizenhat különböző fuzáriumtoxint kerestek, de rákkeltő fumonizint vagy hormonhatású zearalenont nyomokban sem találtak. Egyedül a DON koncentrációja volt határérték felett a termékek három százalékában.

„Az eredmények alapján kiszámítottuk, hogy mennyi DON kerül fogyasztással a szervezetbe. A WHO szerint a biztosan ártalmatlan mennyiség egy mikrogramm DON testsúlykilogrammonként. Ezt hívják úgy, hogy elviselhető napi beviteli érték, tehát az a mennyiség, amely akár az élet teljes folyamatában naponta fogyasztva sem okozhat megbetegedést” – fogalmazott a főigazgató. Az átlaglakosságra nézve ez az érték megnyugtató volt, jóval alatta volt az egy mikrogrammnak. A lakosság öt-tíz százalékánál, főleg azoknál, akik sok kenyeret esznek, azonban meghaladta a DON mennyisége a WHO-szintet.

Erre vonatkozott tehát a levélben említett öt-tíz százalék. Hozzá kell tenni még, hogy a WHO által meghatározott elviselhető napi beviteli értéket százszoros rátartással állapították meg, ami azt jelenti, hogy azt a toxinmennyiséget, amely állatkísérletekben még semmilyen káros hatást nem okoz, elosztották egy biztonsági határértékkel, ebben az esetben százzal. „Ez egy teljes biztonságra törekvő érték, egyfajta biztonsági zóna kezdete. Ebbe a teljesen biztonságos zónába tartozik DON szempontjából a lakosság 90-95 százaléka. De az 5-10 százalék nem jelenti azt, hogy a többi fogyasztó mind megbetegedik, mivel a megadott érték százszorosa sem okozott tüneteket állatkísérletekben. Viszont ez a néhány százalék belekerülhet a nem teljesen biztonságos sávba, a levélben erről szerettük volna a szakmát tájékoztatni” – mondta a Mébih vezetője.

Szigorú ellenőrzés, de nem mindenhol

A különféle mikotoxinszint-méréseket az élelmiszerláncot felügyelő MGSZH végzi, évente többször. A hivatal igazgatóhelyettese, dr. Oravecz Márton elmondta, hogy egy évben átlagosan ezer-ezerkétszáz élelmiszert vizsgálnak, ezen belül nagyjából ötszáz gabonaalapú terméket. Ezen kívül aratás idején öt-hétszáz gabonatáblából vesznek mintát, hogy fuzáriumfertőzöttséget vizsgáljanak.

Mivel az időjárás nagy mértékben befolyásolja a fuzáriumgombák terjedését, évenként az ország más területei mutathatnak az átlagosnál nagyobb fertőzöttséget. Ha a kalászos gabona virágzásának időszakában nincs csapadék, gyakorlatilag nem kell fuzáriumtól tartani, ebből a szempontból Magyarország földrajzilag kedvező helyen van, tőlünk északabbra kevésbé jók a körülmények.

Ez persze nem menti fel a gazdákat az alól, hogy megtegyék a fuzáriumfertőzés megelőzésére irányuló lépéseket. Ilyen lépés például a vetésforgók alkalmazása, a körültekintő fajtaválasztás, a gondos tárolás és a növényvédelem – utóbbi a biogabonánál nyilván csak korlátozott mértékben jöhet szóba. A learatott gabonát őrlés előtt megmossák, ami azért fontos lépés, mert a fuzáriummal fertőzött magvak könnyebbek, mint az egészségesek. A kisebb sűrűségű beteg magvak mosáskor a felszínre kerülnek, ezeket eltávolítják.

Fusarium

A kész termékeknél már határozottabban meg lehet mondani, hogy melyek a fuzáriumfertőzés szempontjából kritikus fogyasztási cikkek. Mivel a gabonaszemek héja több szennyező anyagot tartalmazhat, a korpát és a teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó termékekben több lehet a fuzáriumtoxin, mint ugyanazon gabonatételből készített fehér lisztben és a korpát nem tartalmazó élelmiszerekben. Jó kérdés viszont, hogy melyik károsabb az egészségre: az a néhány mikrogramm vegyszer, amit a növényvédő szerekkel kezelt gabonával veszünk magunkhoz, vagy az a természetesméreg-többlet, ami esetleg a biogabonából készült ételek rejtenek.

Erre a hivatal mérései sem tudnak általános érvényű választ adni. Az MGSZH egyébként még az állati takarmányok mikotoxin-tartalmát és az állati termékekbe – tej, hús, tojás – esetlegesen a takarmányokból átjutó gombamérgeket, illetve azok lebomlási termékeit is figyeli.

A mintavételek és a vizsgálatok az EU-s jogszabályokban meghatározott előírások alapján történnek. A hivatalon kívül az élelmiszer-vállalkozók is végeznek mikotoxin-vizsgálatokat önellenőrzési célból, mert az általuk forgalomba hozott, előállított termékek minőségéért őket terheli a felelősség. Ha egy vállalkozó arról értesül, hogy a termékében határérték feletti a fuzáriumtoxin, azt be kell jelentenie az MGSZH-nak. Ez történt múlt héten, amikor egy bajai vállalkozó jelentett két termékében határérték feletti DON-tartalmat.

A rendszeres hazai vizsgálatokon tehát a magas fuzáriumtoxin-tartalmú gabona könnyen fennakad. „Ha mindenki teszi a dolgát, nem lehet gond” – mondta a korábban idézett Mesterházi is. Az unión belülről importált búzát viszont itthon már nem vetik alá ilyen alapos vizsgálatnak, árulta el Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Bács-Kiskun megyei elnöke. „Általános gyakorlat, hogy az importgabonát bevizsgálják ott, ahol beléptették az EU-ba, aztán a tagállamok között már szabadon lehet oda-vissza vinni.”

Elvileg az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok minden EU-országban ugyanolyan alaposak, de a 2004-es fűszerpaprika-botrány óta tudjuk, hogy a rendszer nem tökéletes. Akkoriban attól volt hangos a sajtó, hogy aflatoxinnal szennyezett dél-amerikai őrleménnyel dúsítottak szegedi paprikát. Az őrlemény Spanyolországban került az unióba, onnan pedig tovább Magyarországra. Egy ilyen fiaskó után könnyű belátni, hogy érdemes lenne változtatni az uniós ellenőrzési gyakorlaton, hiszen ha ez megtörténhetett a paprikával, nem elképzelhetetlen búzával sem.

A fuzáriumtól nem kell, félnetek jó lesz

A fuzáriumügy másik nagy kérdése, hogy mi történik azzal a gabonával, amiről a vizsgálatok után kiderül, hogy fertőzött. A vonatkozó rendelet szerint tilos a szennyezett gabonát élelmiszer-összetevőként felhasználni, olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek nem szennyezettek, vagy kémiai kezeléssel szándékosan méregteleníteni. „Ha határérték-túllépést tapasztal a hatóságunk, akkor az adott tétel forgalmazását megtiltjuk és elrendeljük a forgalomból való végleges kivonását” – magyarázta Oravecz az MGSZH-s protokollt.

„Amennyiben magyar előállítótól származik a kifogásolt élelmiszer, akkor helyszíni ellenőrzést tartunk, és megvizsgáljuk a vállalkozás önellenőrzési rendszerét is, és nyomon követési vizsgálatokat végzünk. Az eredmények alapján, ha szükséges, más élelmiszertételekre is kiterjesztjük az intézkedéseket. Ha nem magyar előállítóhoz vagy forgalmazóhoz jutunk, akkor az EU riasztási rendszeren keresztül teszünk bejelentést, és a további vizsgálatokat az adott tagország hatósága folytatja le, melynek eredményéről értesíti az MGSZH-t.”

A vállalkozóknak bizonyos esetekben megsemmisítési kötelezettségük is van, de a gazdáknak nyilván nagy veszteséget jelent elpusztítani a megtermelt, fertőzött gabonát. A gyakorlat többnyire az, hogy a túl sok fuzáriumtoxint tartalmazó gabonát a haszonállatok takarmányához keverik.

„Évente öthat millió tonna gabona terem, ebből nagyjából egymillió-nyolcszázezer a hazai felhasználás, ennek is csak harminc százaléka étkezés – mondta Domján. – Bővel van tehát jó minőségű étkezési gabona, mert egy átlagos évben a kalászos gabona alig három százaléka DON-fertőzött, ebből kizárólag takarmány lesz. Az EU-n belül egyébként sem jellemző, hogy megsemmisítik a DON-nal szennyezett gabonát. Más fuzáriumtoxinokat pedig az utóbbi években a hazai gabonában nem mutattak ki a vizsgálatok, a pánikkeltő híradások is jobb híján egy tizenkilenc éve mért F-2 toxin értékre hivatkoztak.”

A fuzáriumtoxinok miatt tehát nem kell pánikolnunk: gyakorlatilag csak a relatíve veszélytelen DON toxin okoz fejfájást az iparnak. Az illetékes hivatal erről tud, és a fentebb idézett levél tanúsága szerint nem söpri szőnyeg alá a problémát.

Annyi haszna mégis lehet az elmúlt napok médiahisztériájának, hogy az ellenőrzéseket még komolyabban veszik a következő időszakban, és talán előkerül az EU-n belüli ellenőrzés kérdése is. Ezen kívül az ÁNTSZ is beszállt a vizsgálódásba: hogy biztosan kizárják az F-2 toxin mérgezés gyanúját, felvették a kapcsolatot a szegedi kislány családjával.

„A sajtóban olyan feltételezett összefüggést állítottak be, amit orvos egyáltalán nem mondott ki. Ennek ellenére, mivel szolgálatunk hatáskörébe tartozik az ilyen feltételezések kivizsgálása is, elvégezzük a megfelelő vizsgálatokat. Két-három hét múlva közzé tesszük az eredményt” – nyilatkozta a Csongrád megyei tiszti főorvos, Kovács Ferenc.

Talán még a hosszabb távú fuzáriumtoxin-kutatásnak is ad egy lökést az, hogy a fuzárium szó bekerült a köztudatba. Az F-2 toxin biológiai hátterét ugyanis – éppen azért, mert a gyakorlatban problémát nagyon ritkán okozó méregről van szó – még nem kutatták ki elég alaposan, ennek határértékét a DON-éhoz hasonlóan „jobb félni, mint megijedni” alapon állapították meg. „Nagyon nehéz kontrollált kísérletet felállítani arra, hogy a zearalenonnak pontosan milyen hatása van, ezért még nincs is tisztázva, hogy pontosan mekkora kockázati tényezőről van szó. Ennek tisztázásához most valószínűleg most az ÁNTSZ is hozzájárul” – fogalmazott Kovács. Ezzel párhuzamosan a szegedi gabonakutató intézetben folyik a problémás fuzáriumfajoknak ellenálló gabona kifejlesztése.