![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Alain Bernard az Indexnek: Milák és Marchand csatája az olimpia fénypontja lehet](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5744/57442/574420/57442031_4248615_ea33094398ff4763838e47d762de2371_wm.jpg)
A nappali látáshoz bizonyos érzékelő sejtek, úgynevezett csapok szükségesek a denevéreknek. Eddig azt hitték a biológusok, hogy a denevérek retináján csak pálcikák helyezkednek el, amik az éjszakai látást teszik lehetővé. A frankfurti és oldenburgi kutatók tanulmánya most azonban fényt derített arra, hogy az érzékelő sejtek kettő-négy százaléka csap. Szerepük pedig az, hogy érzékeljék a napvilágot és a színeket - írják a PLoS ONE című tudományos folyóiratban.
Ezeknek az érzékelő sejteknek például az a szerepük, hogy a denevérek megtalálhassák az UV-fényt visszaverő virágokat. A Dél- és Közép-Amerikában honos nektárszívó denevér (Glossophaga soricina) és rövidfarkú denevér (Carollia perspicillata) táplálékának fontos része a virágnektár. Ezen kívül a csapok segítségével szürkületben könnyebben tudnak tájékozódni, a ragadozó madarakat hamarabb észre tudják venni.
A közelre tájékozódáshoz a denevérek elsősorban visszhang-lokalizációjukat használják, így sötétben jól észlelik az akadályokat és a zsákmányállatokat. A tíz méternél nagyobb távolságoknál azonban a visszhang-lokalizáció már pontatlan.
A látás így lehetővé teszi, hogy időben észrevegyék ellenségeiket, megkönnyíti a táplálékkeresést és hosszabb utakon a tájékozódást. A nektárevő denevérek még a virágokat is könnyebben megtalálják UV-érzékelő csapjaikkal, hiszen azok közül számos élénken veri vissza az UV-fényt.