Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

A pteroszauruszoknak fura szárnyuk volt

2009.08.06. 11:18 Módosítva: 2009-08-06 11:19:40
Brazil kutatások szerint a pteroszauruszok testét az emlősökétől eltérő szőrzet borította, és a szárnyszerkezetük is eltért a megszokottól.

Egy majdnem teljes épségben fennmaradt pteroszaurusz, a Jeholopterus ninchengensis maradványai kerültek elő Kínában. A megőrződött lágyszövetek vizsgálata során brazil tudósok kiderítették, hogy a szárnyas hüllő testét szőrzet borította, szárnyainak pedig egészen sajátságos szerkezete volt.

Alexander Kellner, a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum paleontológusa munkatársaival a leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legutóbbi számában számolt be.

A vizsgált felnőtt egyed 130-140 millió évvel ezelőtt élt, a késő jura, vagy a korai kréta időszakban. Maradványainak vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy a pteroszauruszok melegvérűek voltak, rovarokkal táplálkoztak, és a fákon éltek.

Összetett memránrendszer

A Jeholopterus ninchengensis kiterjesztett szárnyszélessége elérte az egy métert. A szárnyas gyík összetett szárnymembránrendszer segítségével emelkedett a levegőbe. E membránok a gyíkok teste és a rendkívüli módon meghosszabbodott ujjak között feszültek. A membránok három rétegből álltak, az ezeket alkotó strukturális szálak minden rétegben más és más irányban haladtak, valóságos hálót alkotva.

"Úgy véljük, hogy ez a pteroszaurusz a levegőbe emelkedve képes volt állítani a szárnymembránokat, ezzel is növelve a repülési hatékonyságát" - magyarázta Alexander Kellner, aki szerint a szálak biztosították a szárnyak szilárdságát.

A tanulmány leírja a Jeholopterus ninchengensis testét és részben a szárnymembránokat borító szőrzetet, amely szerkezetét tekintve lényegesen különbözik az emlősök szőrzetétől. "A Jeholopterus ninchengensis teljes mértékben különbözik bármilyen ma élő szervezettől" - hangsúlyozta Alexander Kellner. A pteroszaurusz hosszú karmai arra engednek következtetni, hogy ügyesen kapaszkodott, ezért valószínűleg a fákon élhetett.

A világ egyik vezető pteroszaurusz-szakértőjének számító Fabio Dalla Vecchia olasz paleontológus szerint a legmeglepőbb felfedezés, amelyet a Jeholopterus ninchengensisszel kapcsolatban tettek, hogy szárnymembránja három rétegből állt, és benne a szálak hálós szerkezetet formálnak. "Ilyesmit nem tapasztaltunk más szárnyas gyíkok esetében. Ez viszont azt jelenti, hogy nem az összes pteroszaurusz rendelkezett azonos szárnyszerkezettel" - hangsúlyozta Fabio Dalla Vecchia.