Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bajban van a marsi élet, ha létezik

2009.08.06. 16:46 Módosítva: 2009-08-06 16:47:14
A legújabb kutatások szerint a Marson szélsőségesen gyorsan, akár egy óra alatt is lebomolhat a metán. Még keresik a pusztulás okát, mert ha helytálló a tudósok feltételezése, akkor más szerves molekulák is hasonló sorsra juthatnak.

Először 2003-ban észleltek metánt a Marson, és a gáz jelenlétét a helyszínre küldött Mars Express űrszonda is megerősítette. A tudósok arra következtettek, hogy a metán valószínűleg geológiai folyamatok révén keletkezik, de egy másik hipotézis szerint metántermelő baktériumok ontják magukból a szerves gázt. A rejtély csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a metán nemcsak a Mars légkörében található meg, hanem bizonyos régiókban is nagyobb mennyiség gyülemlett fel belőle. Ez azért különös, mert az áramlatoknak elméletileg egyenlően kellene szétteríteniük a gázt a bolygó légkörében.

Franck Lefevre és Francois Forget, a párizsi Pierre és Marie Curie egyetem munkatársai megpróbálták kideríteni, hogy milyen légköri jelenség miatt jönnek létre metánban gazdagabb területek. Modellezték a gáz terjedését, de az ismert földi terjedés alapján létrehozott képletekkel nem alakultak ki metángyűjtőhelyek. A kutatócsoport egyetlen lehetséges megoldást talált: a felgyülemlés akkor lehetésges, ha a metán 200 földi nap alatt lebomlik, azaz a folyamat hatszázszor gyorsabb, mint a Földön - a bolygónkon ez ugyanis 330 évet igényel.

A szerves molekulák végzete

A felfedezésnek súlyos következményei vannak, mert a metán a legegyszerűbb szerves molekula, és ha valami elpusztítja, akkor más, sokkal összetettebb szerves molekulák is hasonló sorsra juthatnak. A marsi pusztulás mechanizmusa egyelőre ismeretlen. Egyes elméletek szerint a porviharok által okozott elektrokémiai folyamatok, mások szerint talajban lévő oxidánsokkal létrejövő reakció okozza.

Az utóbbi esetben a csoport számításai szerint csak a felszín tíz méteres körzetében pusztulna el a metán, ez a korlátozás viszont már azt is jelentené, hogy a folyamat még extrémebb, egy óra alatt végbe kell mennie, hogy megmagyarázza a megfigyeléseket. Ez pedig drasztikusan lecsökkenti annak az esélyét, hogy életet találjunk a Mars felszínének a közelében.

A michigani egyetemen dolgozó Sushil Atreya a talaj pusztító hatását látja elfogadhatóbb magyarázatnak, mert az ott kimutatott peroxidból még jobban romboló molekulák is kialakulhatnak, amik a metánt gyorsan szétszedik. Ő azonban nincs meggyőződve arról, hogy jók a kutatócsoport becslései, szerinte nem elég pontosak a megfigyelési adataink ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk a marsi metán élettartamát.

Lefevre elismeri, nehéz elképzelni, hogy a metán akár egy óra alatt is elpusztulhat, anélkül, hogy ez a folyamat más gázra ne legyen hatással. A marsi metánt még idén alaposabban megvizsgálják, míg a jövőbeni Marsra szálló missziók a oxidánsok jelenlétét tanulmányozzák.