Megfejtették a gyalogkakukk titkát
A gyalogkakukk ragadozó madár és a valóságban ugyanolyan óvatos, mint a rajzfilmben. Bár a mesében a szimpatikus prérifarkas csapdáit mindig elkerüli, a tudósoknak nagy nehezen sikerült lépre csalniuk, hogy elkezdhessék tanulmányozni.
Először a hangját utánozva próbálták hálóba csalogatni a gyalogkakukkot, de madár nem mutatott elég nagy érdeklődést - mondta Dean Ransom texasi ökológus, aki részt vett a kutatásban. A madár felfigyelt a hangra, de nem merészkedett elég közel a hálóhoz. Végül egy zsákmányállattal, egy élő egérrel fogták el, és hurokkal kapták el a lábát. Ezután rádiós nyomkövetőt szereltek a befogott állatokra - négy év alatt összesen ötven gyalogkakukkot figyeltek meg így.
Bip-bip!
A gyalogkakukkok életük nagy részét sétálva és futva töltik, de repülni is tudnak, ha nagyon muszáj. Igaz, nem túl elegánsak a levegőben.
Monogám állatok, egy életre választanak párt maguknak. A hímek az utódok táplálásában és a fészekrakásban is részt vesznek, és éjjel általában ők ülnek a tojásokon. Átlagosan négy utódot nevelnek, de néha tízfős sereg is kikel, ilyenkor azonban a kisebb fiókák elpusztulnak, mert a nagyobb testvérek megeszik a gyengébbeket.
Szigetköröket futnak
A gyalogkakukk főleg gyíkokat eszik, de egerek, kígyók és szöcskék is az étlapjára kerülnek. A nyomövetővel kiderítették, hogy egy állat territóruma rendkívül nagy, a csupán 35 dekás madárkák száz hektárt, azaz nagyjából egy Margitsziget nagyságú területet is bejárnak. Azért lehet szükségük ilyen nagy területre, mert az élőhelyükön kevés az összefüggő vegetáció, többek között az emberi beavatkozás miatt.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a gyalogkakukkok besegítenek egymásnak. Egy videón egy fészek közelében láttak egy ismeretlen egyedet, amelyen nem volt nyomkövető. A gyalogkakukk területőrző madár, ezért nem nagyon enged idegent a közelébe. A kutatók még nem tudják, hogy miben segítik egymást a madarak.