Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Fából épülhetett először Hadrianus fala

2009.08.17. 13:19 Módosítva: 2009-08-17 13:20:30
Hadrianus falát eredetileg fagerendákból ácsolták, és csupán néhány évvel később készült el a kőépítmény. Az új elméletet kitaláló brit régész szerint a faépítmény védte a kőfal építőit.

Hadrianus császár uralkodása alatt, időszámításunk után 122 és 127 között építették meg a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig húzódó 120 kilométeres kőfalat, ami keresztülszeli Észak-Angliát. A körülbelül 4,5 méter magas és 3 méter széles fal volt a birodalom határa, és a barbárok támadása ellen nyújtott védelmet. Római mérföldenként, azaz 1481 méterenként erődöket építettek, ezek között pedig meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A fal mentén a rómaiak utakat is építettek, valamint létrehozták a hadtáp támaszpontjait.

A régészeket már régóta foglalkoztatta, hogy a rómaiak miért a fal előtt egy-két méterrel ástak árkot, amely párhuzamosan fut az építménnyel annak egész hosszán, hisz ez a konstrukció lecsökkentette a védekezést szolgáló építmény hatékonyságát. Felfedezték a három sorba rendezett rejtélyes cölöplyukakat is, amelyek szintén a fal előtt futottak. A szakembereket az is érdekelte, hogy az árok miért kanyarodik be a római mérföldenként emelt erődök felé.

Volt egy második fal?

A Northumberland-grófságbéli Hexham város archeológusa, Geoff Carter elméletét saját honlapján fejtette ki 65 ezer szavas tanulmányában. Szerinte az árkot eredetileg az ideiglenes építmény alapjánál ásták ki. A bástyákat ugyanis két cölöpkerítés közötti folyosó kötötte össze, mögöttük pedig biztonságban építették a kőfalat. "Ez megmagyarázza, hogy az árok miért van oly távol a faltól, ahogy azt is, hogy miért fordul be a bástyákhoz" - hangsúlyozta Geoff Carter.

A cölöpöket igen sűrűn verték le, egy méterre öt jutott belőlük, az építmény szélessége három méteres volt, magassága pedig elérte a 6 métert. Geoff Carter számításai szerint 2,5 millió fát vághattak ki, hogy megépíthessék. Ez volt minden idők egyik legnagyobb faépítménye. A cölöpkerítéseket csupán azután bontották le, hogy megépült a kőfal.

Carter, hogy kiszámítsa, mennyi időbe is tellett a cölöpkerítések megépítése, Julius Caesar A gall háborúk (Commentarii de Bello Gallico) című művében mélyedt le. Caesar időszámításunk előtt 52-ben, Alesia ostrománál erődített fallal vette körül a várost, amelybe bevetette magát Vercingetorix, az arvernusok törzsfője seregeivel. Mivel tartott Vercingetorix gall szövetségeseinek a támadásától, a saját seregét egy másik, külső fallal védte. Mindkét falat gerendákból ácsolták, és mint Caesar írja, az első 18 kilométert 3 hét alatt építették meg.

A brit régész szerint ez alapján 20 hétbe telhetett, míg a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig megépítették a cölöpkerítést. "Feltehetően, ez nem volt egy egyszerű feladat, ám a római légiósok kiváló építőmunkások voltak, hiszen ettől függött a biztonságuk, az életük" - magyarázta Geoff Carter. Az archeológus számításai szerint a folyosó kivitelezése teljes hosszában egy évet vehetett igényben, s hat évbe került, míg megépült a fa építményt helyettesítő kőfal.