Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Izgalmas lesz lövöldözni a szuperlézerrel

2009.10.01. 19:15
A cseh és magyar fél egy olyan nagyteljesítményű lézert épít fel közös erővel, amihez hasonló még nem készült - nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Csütörtökön hirdették ki, hogy a félmilliárd eurós uniós ELI projekt helyszíne Szeged, Prágai és Bukarest lesz.

Magyarország, Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.

A tudományos nagyberuházás teljes költsége 500 millió euró, ennek 40 százaléka jut a szegedi fejlesztésekre, ezt a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi – mondta a kormányfő.

A 2011 és 2015 között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 10 hektáros ingatlanán megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a csongrádi megyeszékhely lehet a világ lézerkutatásának egyik központja.

A kormány 2008. szeptemberi döntéssel pályázott a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által javasolt nagy kutatási infrastruktúra projektek egyikének magyarországi megvalósítására, többek között az ELI projektre.

Az ELI projekt egy sportcsarnok méretű, nagyon rövid impulzusidejű, ebből adódóan, a világon jelenleg létező lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű, alap- és alkalmazott kutatásokat szolgáló szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással. Jelentősége, hogy az épülő berendezés a fény és az anyag kölcsönhatását minden eddiginél nagyobb intenzitással képes vizsgálni (az ún. ultra-relativisztikus tartományban). Működése első 10 évében a világon egyedülálló paraméterekkel fog rendelkezni.

Az ELI költségei

2008-2010: ELI előkészítési fázis, 6 M euróból, francia vezetéssel és magyar részvétellel összesen 13 ország részvételével

2011-2014: ELI megépítése, becsült költsége: 400 millió euró

2015-2035: első üzemeltetési szakasz, éves költség: 50 millió euró

Magyarország tervezett vállalása a szegedi berendezéshez

építés: 194 millió euró, (döntően EU-s forrásokból)

működtetés: 19 millió euró az első 10 évre

Elvárás, hogy a székhely ország(ok) az építési költség legalább 40 százalékát vállalják.

Magyarország 12 másik országgal együtt vesz részt a berendezés terveinek kidolgozásában. A helyszínpályázaton Magyarország mellett Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia versenyzett. A végleges terv 2010-re készül el. Az összességében félmilliárd eurós projekt 40 százaléka érkezik Szegedre. A beruházás 300 kutatói munkahelyet teremt a városban, de emellett további 600 aktív hellyel, a kiszolgáló személyzettel nő a központban foglalkoztatottak száma - mondta Botka László polgármester. A kormány a beruházáshoz és a központ 25 éves működtetésére szükséges hazai források biztosítására is garanciát vállalt.

Az ELI szegedi telephelyén várhatóan átlagosan 200 fő dolgozna, 100 állandóan, többiek pár hetes forgásidővel váltanák egymást (évente 2-3 ezer kutató fordulna meg Szegeden).

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte: a prágai döntés jelentőségében legalább akkora, mint amikor Szent-Györgyi Albert elnyerte a Nobel-díjat. A lézerkutató központ egyedülállósága miatt szinte már most lehet borítékolni, hogy a lézerkutatás terén hamarosan újabb magyar Nobel-díjas fizikus lesz. A berendezéssel a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig számtalan területen lehet majd élvonalbeli kutatást végezni.

Szabó Gábor akadémikus az Indexnek elmondta, hogy a cseh-magyar közös javaslatot májusban dolgozták ki, a román fél később kapcsolódott be a projektbe.

A cseh fél a beamline-rendszer előállítását vállalta. Ez egy nagy teljesítményű lézer, amihez hasonlók már ma is működnek szerte a világban, ezek azonban csak körülbelül kétpercenként tudnak leadni egy lövést. A hosszú szünet egyes kísérletek elvégzését nehézkessé teszi, másokat meg ellehetetlenít, amire viszont a csehek készülnek, az másodpercenként akár tízszer is képes lesz lőni, így sokkal szélesebb körben lesz alkalmazható.

A magyar fél viszont egy olyan lézert épít, ami rendkívül rövid, egy attoszekundumig tartó impulzusokat képes leadni. Hogy legyen valami fogalmunk a mértékegységről, körülbelül 150 attoszekundumig tart, amíg a hidrogénatomban az elektron megkerüli a protont. A rendkívül precíziós műszerrel az atomon vagy a fehérjén belüli dinamikát is lehet majd vizsgálni. Bár hasonló rendszerek már eddig is voltak a világban, a szegedi lézer százezerszer nagyobb energiát lesz képes leadni azoknál.

Romániában egy fotonukleáris kutatóközpont épülne, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára. Atommagokra lőnek majd lézerrel, hogy meglássák, mi történik.

A projekt utolsó fázisában a cseh és magyar fél egy olyan nagyteljesítményű lézert épít fel közös erővel, amihez hasonló még nem készült. A részleteket 2012-ig dolgozzák ki, így évekig tart még annak az eldöntése is, hogy hova kerül a szerkezet, de ahogy Szabó Gábor elmondta, a lézerrel igazán izgalmas lesz leadni egy lövést. „Akár a semmire” - mondta a Bólyai-díjas fizikus, aki szerint várakozásaik szerint a vákuumból a fény részecskéket tud majd kiszakítani. Az ilyen kísérletek sokat elárulnának a minket körülvevő univerzumról.