Lajhárgenomban találták meg a HIV ősét
A HIV őse, egy retrovírus már a százmillió évvel ezelőtt a bolygónkon megjelenő legelső emlősök immunrendszerét is tönkretehette. Ez a folyamat 85 millió évvel korábban történt, mint előzőleg feltételezték.
A retrovírusok olyan, általában viszonylag összetett felépítésű és burkos RNS-vírusok, amelyek génállományukról képesek a sejt genomjába teljesen beépülő másolatot készíteni. (Az RNS-vírus esetében a fehérjeburok ribonukleinsavat vesz körül). A genomba való beépülést, amely a retrovírusokat kivéve példa nélküli az élővilágban, valószínűleg enzimek segítik; a folyamat részleteiben teljesen ismeretlen. Az ősi HIV-szerű retrovírus maradványait a kétujjú lajhár (Choloepus hoffmani) genomjában fedezték fel az Oxfordi Egyetem kutatói, akik beszámolójukat a Science legújabb számában publikálták.
„Óriási szerencse kellett, hogy megtaláljuk egy ilyen vírus maradványait a kétujjú lajhár genomjában. Mivel ezek a lajhárok mind földrajzilag, mind genetikailag annyira izoláltak voltak, genomjuk az emlősök távoli múltjába enged bepillantást, segít megismerni immunrendszerüket, s azt, hogy milyen kórokozókkal kellett megküzdeniük” - magyarázta Aris Katzourakis, az Oxfordi Egyetem Zoológiai intézetének kutatója. A kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy ez a specifikus retrovírus komplex szerkezetű, hasonlatos a HIV-vírushoz, vagy a majmok immunhiányos állapotát kiváltó majom-immundeficiencia vírushoz, a SIV-hez. A fosszíliák genomjában eddig csupán egyszerű retrovírusok nyomaira bukkantak.
„Korábbi vizsgálataink során hasonló vírusok nyomait fedeztük fel a nyulak és a lemurok genomjában. Az új kutatás viszont arra enged következtetni, hogy az olyan komplex szerkezetű retrovírusok, mint amilyenek a HIV-vírus ősei, az emlősök megjelenésétől számítva velünk vannak” - mutatott rá Katzourakir.
A kutatók szerint amennyiben sikerülne megérteni, hogy miként próbálták történetük során a komplex szerkezetű retrovírusok legyőzni az emlősök immunrendszerét, új távlatokat nyitna a ma létező retrovírusok, mindenekelőtt a HIV-vírus elleni küzdelemben. Ennek révén a tudósok esetleg azt is meghatározhatnák, hogy a gazdát váltó vírusok közül, mint amilyen az eredetileg a sertéseket megbetegítő új influenza kórokozója (H1N1), vagy a madárinfluenzát kiváltó H5N1, melyek képesek világjárványt okozni, és melyek azok, amik soha nem okoznak pandémiát az új emlőspopulációban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
