Zöld sör, papírbili és a hibrid halszörny

Ha azt gondolnák, hogy a magyar nemzetből Déri-Bláthy-Zipernovszkyval együtt végleg kihalt a kreativitás, és a magyar embereket már csak a gazdagodás meg az üzekedés érdekli, látogassanak el gyorsan a 100 csoda nevű, csütörtökön megnyílt kiállításra, és rögtön rájönnek: nem véletlenül adtunk annyi Nobel-díjast a világnak!

Hiszik vagy sem, az elmúlt időszakban a magyar feltalálók olyan korszakos jelentőségű találmányokkal rukkoltak elő, mint a zöld sör, a papírbili és a láthatatlan hibrid halszörny, és a legjobb darabokat végre egybegyűjtve lehet megtekinteni Budapesten a Ferenciek terén, a Párisi udvarban, mostantól egészen február végéig. Mármint a legtöbbet, mert a láthatatlan hibrid halszörnyet sajnos nem lehet megtekinteni.

Smaragd, a zöld sör, amely három évig készült

A kiállítás a magyar feltalálóipar nagyágyúival kezdődik: a fémhabról, a Gömböcről, a Masat műholdról és a Hungaroszféráról csak az nem hallott, aki az elmúlt néhány évet egy krumpliszsákban töltötte, de nyilvánvaló, hogy ezek a találmányok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Hiszen míg a Gömböc és társai a rivaldafényben sütkéreztek, a kutatólaborok mélyén, a lakótelepi konyhákban, a sufnikban és a szántóföldeken komoly feltalálás zajlott. Ennek az alkotófolyamatnak a végtermékeit lehet most együtt, egy helyen látni.

Sok van, mi csodálatos

Kezdjük rögtön a legfontosabbal, Szabó Bélával.  Szabó Béla három teljes éven át kísérletezett megfeszített erővel Nagykanizsán, míg végleges formába öntötte találmányát, a zöld sört. Az igényes, a Coronitáéra hasonlító üvegbe töltött Smaragd sörkülönlegesség (Hungarian Premium Beer) a feltaláló szerint a hölgyek népszerű itala lehet, és bár gyorstesztelőink színre a mosogatószer és a higított abszint közé, ízre meg a rossz sörök közé helyezték a találmányt, Szabó úr minden elismerést megérdemel, különösen hogy önmagától és három év alatt jött rá arra, amire mások három másodperces Google-kereséssel. (Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar Smaragd nem tartalmaz mesterséges ételszínezéket, mint a külföldi, nem itthon feltalált zöld sörök.)

Kifejezetten geekeknek ajánlható Kiss Bence ékszere, a Bug, ami ékszernek ronda ugyan, viszont érzékeli a testhőmérsékletet, és amit érzékel, annak megfelelően villog. A természetjárókat célozza meg Domján Rajmund mobil kotyogója, a kompakt kávéfőző, amely kifejezetten jól néz ki, és tényleg kicsi, csak sajnos az installációból ítélve egy villanyrezsót is csomagolni kell hozzá, ha működésre szeretnénk bírni, és úgy már azért kevésbé mobil, főleg ha a generátort is vinnünk kell magunkkal.

Mobil vadászles és fűthető motorosruha

A jó találmány attól jó, hogy pofonegyszerű, gondolhatta Vajai László, és feltalálta az Allergofiltert, az allergén anyagok kiszűrésére való segédeszközt, ami nem más, mint egy henger alakú, orrba dugható szivacs – a kiállításon sokszoros nagyítású modellen tekinthető meg, hogyan akadnak fel rajta az allergén anyagok. A nagydíjat, ha lenne olyan, mégis inkább Fucsala Miklósnak ítélnénk oda, aki vallomása szerint „megtapasztalta a vadhajtásokat, lőtt kukoricásban kárt okozó vaddisznóra, és sokszor hiányolta a vadászleseket, így hát tervezett egy mobilizálhatót.”

Képzeljenek el egy több méter magas, kerítészöldre festett vasszerkezetet! Na, azt csak feldobják a teherautó platójára, kimennek vele a terepre, felállítják, és már jöhet is a vadkan. Ha odébb megy, legfeljebb üldözőbe veszik. Fucsala Miklós azonban nem állt meg a mobil vadászlesnél, ha már így belejött, feltalálta a teleszkópos horgászszéket és a háromlábú létrát is. Bónusz a székké alakítható sétapálca, amely elengedhetetlen kelléke minden erdőt-mezőt járó vándornak.

Nem látható a félelmetes láthatatlan hibridhal

High-tech-vonalon feltétlenül ki kell emelnünk a Voice Minert, a Nextent Informatikai Zrt. hangbányász szoftverét, amely képes érzelmeket kiszűrni a hangokból, magyarul felismeri, hogy például egy telefonbeszélgetés résztvevői dühösek vagy elégedettek-e; aztán az elalvásra figyelmeztető kormánykerékhuzatot, amely irgalmatlan sípolással jelzi, ha ernyed a kormányt markoló kéz; és természetesen a mobil, eldobható papírbilit, amelyet az 1-4 éves korosztálynak ajánl a forgalmazó, bár az nem derül ki egyértelműen, hogy gyereknek-e vagy kutyának.

Tizenkét kamera veszi a meccset, az adatokat egy számítógép feldolgozza, majd a partjelző zászlajának rúdjába küldi. A rúd fénnyel, hanggal és rezgéssel jelzi a helyes ítéeletet.

A kiállításon látható még nanotitán implantátum, HIV-tapasz, rákfelismerő Jedi-kés, fűthető motorosruha, biotégla meggymagból, beton üveghulladékból, szobabútor kartonból, szobafal mágnesből, kávé gyümölcsből, és még sorolhatnánk, de az biztos, hogy ha a kedves olvasónak bármi, de bármi a világon eszébe jut, legyen az a játékvezetőt a helyes ítéletre hangjelzéssel és rezgéssel figyelmeztető partjelzőzászlórúd, vagy sűrített levegővel hajtott háromkerekű bicikli, azt valaki már biztosan feltalálta. És biztosan magyar volt.

Mint ahogy magyar tudós, Dr. Müller Tamás alkotta meg a kiállítás vitathatatlan sztárját, egyetlen állatát, a fehérköves nevű halfajtát is. A félelmetes hibridet a kutató a süllőből és a kősüllőből állította elő, ami laikusoknak nyilván nem mond semmit, de a szakértők szerint az új halfajta lassabban nő ugyan, mint a süllő, viszont gyorsabban, mint a kősüllő, ráadásul ellenállóbb, és jobban tűri az oxigénhiányt is.

A fehérkövest sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert a kiállított akvárium üresnek tűnt. Gondoltuk, vagy eltűnt, vagy megszökött, vagy az ellenállóképesség maximalizálása érdekében sikerült teljesen láthatatlanná tenni. A megoldás magától Dr. Müllertől jött: az akváriumban angolnák vannak, de széttúrták a köveket, és elbújtak közéjük. Tekintsék meg őket önök is!

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!