![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A nanodrótoknak a jövőben fontos szerepük lehet elektromos készülékek alkotórészeiként. A természetben a DNS az örökítőanyagot hordozza, azonban egyre gyakrabban alkalmazzák a nanotechnológia építőelemeként is. A DNS kettős spirálja alapvázként szolgál ilyenkor.
A kettős spirál belsejébe a kutatók most elektromos töltéssel rendelkező fémionokat próbáltak meg elhelyezni. Ha a fémionokat egymás mellé illesztik, ultravékony drótszerűség keletkezik. Ez a fémion gyöngyökből álló lánc képes lehet például arra, hogy elektromos töltést közvetítsen miniatűr áramkörökben.
Bár a nanodrótok megvalósítása még messze van, a Zürichi Egyetem és a münsteri Wilhelms Egyetem kémikusai megtették az első lépést, sikerült nekik három ezüstiont beépíteni egy DNS-spirálba - tudósít a Nature Chemistry című szaklap. Az újonnan létrehozott molekula szerkezetét egészen az atomi szintig feltárták. A kísérletben az volt a különleges, hogy a kettős spirál alakja nem változott meg az ionok beépülésével, sőt még szilárdabb lett.
A módosított DNS számos további fizikai tulajdonságára kell még fényt deríteni - vetik fel a kutatók. Ezt követően azonban a jövőben akár nanodrótként vagy nanoszenzorként is szolgálhatnának, amelyek például kiszűrnék a nehézfémek legkisebb koncentrációját is az ivóvízből.