Fábián, Sebestyén
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Légi robogót készít a NASA

2010.02.17. 16:27 Módosítva: 2010.02.17. 16:27
Elektromos motorok segítségével helyből felszálló szerkezetet készít az Amerikai Űrkutatási Hivatal. Civileknek is szánják.

Miután a washingtoni kormányzat takarékossági okból leállította az újabb Hold-repüléseket, életben maradása érdekében az amerikai űrhivatal, a NASA részben a földi repülésfejlesztés felé fordul, amelynek egyik bázisa a Samuel P. Langley csillagászról és mérnökről elnevezett laboratórium. Számos új javaslatuk között egy egyszemélyes, elektromos hajtású légi robogó terve került előtérbe.

Lényegében egy függőlegesen fel- és leszálló merevszárnyú repülőgépről (VerTOL) van szó, amely a lundáról, a talajon egyenesen álló, helyből felszálló sarkvidéki vízimadárról kapta a nevét. Maga a repülési mód nem új, 1954-59 között már terveztek ilyen, repülőteret nem igénylő vadászgépeket. A Lockheed Salmont és a Convair Pogót légcsavaros gázturbina, az ugyancsak amerikai Ryan Vertijetet és francia SNECMA Coleoptére-t pedig sugárhajtómű emelte függőlegesen a magasba, ahol aztán vízszintesbe fordulva, szárnyaik felhajtóerejével repültek tovább.

Ami új a NASA gépén, az az elektromos meghajtás. A csonka szárnyakon lévő, légcsavart hajtó villanymotorokat lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorokról működtetik. De mert azok kapacitása ma még korlátozott, a Lunda Vertolt kis méretűre tervezték, és egyszemélyes légi járműnek szánják. A szénszálas műanyagokból készült, 153 kilogramm tömegű kisrepülőgép mindössze 3,60 méter magas, és a szárnyvégei közti távolság 4,50 méter.

Az Aviation Week szakfolyóirat és a Popular Science beszámolója szerint a földön függőlegesen, a négy részre szétnyitható farokrészén pihen. A pilóta úgy száll fel a gépre, mintha egy magas, edzőtermi öltözőszekrénybe lépne be. Becsatolása után a két, egyenként 30 lóerős motor akár azonnal teljes fordulatra kapcsolható; csendesek, repülés közben nem hagynak fény- és hőnyomot, azaz lopakodó tulajdonsággal rendelkeznek.

Kellő magasság elérése után a pilóta fokozatosan vízszintesbe kormányozza a légi robogót, és hason fekve vezeti. A talajról történő elemelkedés után a farokrész négy eleme összezárul, visszatéréskor pedig a földtől fél méterre ismét négy támasszá nyílik szét.

A Lunda utazósebessége 280, csúcssebessége 480 kilométer per óra, a mostani akkumulátoraival 80 kilométerre képes elrepülni. Polgári vonatkozásban járhatatlan terepek feletti, rövid távú átrepülésekre, katonai céllal pedig alacsonyan, csendben repülő és alig észlelhető felderítőgépként vethető be.