![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
Az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés egyik leginkább vitatott és legkevésbé ellenőrzött hatását elemzi egy vasárnap közzétett tanulmány. Az Atlanti-óceán térségében hurrikánnak, Ázsiában pedig tájfunnak nevezett szélviharok meleg vízű tengerek felett képződnek, ezért adódik a kérdés: vajon a felmelegedés fokozza-e gyakoriságukat és/vagy intenzitásukat.
A Meteorológiai Világszervezetnél (WMO) dolgozó Tom Knutson és munkatársai más tudósok kutatási eredményei alapján készített számítógépes modelleket, hogy 2100-ig előrejelezze a trópusi viharok keletkezését.
Az éghajlatváltozási becslések középértékével számolva (ami 2,8 Celsius-fokos emelkedést jelent) a forró égövi viharos forgószelek gyakorisága világszerte csökken, vagy nem változik. Ugyanakkor a legerősebb szélviharok intenzitása valószínűleg jelentősen nő az évszázad végéig. Gyarapodik a viharokkal járó csapadékmennyiség is: 20 százalékkal is emelkedhet a forgószél középpontjától számított 100 kilométeres sugarú körben. Ráadásul lesznek olyan területek, ahol a mostaninál gyakrabban csapnak le heves szélviharok.
A tanulmány alapján további vizsgálatra lesz szükség a trópusi viharok korábbi változékonyságának okaival kapcsolatban, és hogy a felmelegedésnek milyen hatása lesz a ciklonok természetére az egyes térségekben.