Matematikusok adnak tippeket a rendőrségnek

Dél-kaliforniai bűnözési statisztikákat felhasználva Jeffrey Brantingham, a Kaliforniai Egyetem munkatársa és csapata olyan módszert dolgoztak ki, amely előfutára lehet egy olyan eljárásnak, amivel a jövőben előre megjósolhatóvá válik, hogy a bűnözők és áldozatok tevékenysége hol és hogyan teremt alkalmat a bűncselekmények elkövetésére. A kutatók rámutattak arra is, milyen módszereket használva lehetnének eredményesebbek a rendőrök. Az egyenletek állítólag pontosan felfedik, hogyan alakulnak ki a helyi bűnözési gócpontok - és a tudósok szerint kísértetiesen hasonlítanak ahhoz az egyenletekhez, amelyek a molekuláris reakciókat és mozgásokat írják le.

Az egyenletek azt mutatják, hogy kétféle gócpont létezik. Az első fajta, úgynevezett szuperkritikus gócpont akkor alakul ki, ha a bűnözési statisztikák értékei kis kiugrásokkal átlépnek egy bizonyos, előre meghatározott határt, ezzel helyi bűnelkövetési hullámot indítva el. A második, szubkritikus fajtájú akkor jön létre, ha egy bizonyos tényező, mint például egy drogelosztó jelenléte okoz a körzetben kiugrást a statisztikákban. A számítások ugyancsak kimutatták, hogy a hagyományos szigorú rendőrségi ellenőrzés akár teljesen megszüntetheti a szubkritikus típusú gócpontokat, a szuperkritikusokat viszont csak megbolygatni, áthelyezni tudja.

"Ez a megközelítés egy teljesen új elméletet alkot annak a vizsgálatában, hogyan jönnek létre a gócpontok" - mondta el a NewScientistnek John Eck kriminológus, a Cincinatti Egyetem munkatársa. Brantingham azt reméli, nemsokára képesek lehetnek megjósolni, pontosan hol jövetnek létre ilyen pontok, így a rendőrségnek lehetősége lesz még csírájában elfojtani a bűnözést. Csapata már most együtt dolgozik a Los Angeles-i rendőrséggel.

A kaliforniai csapat nem az első, amely hasonló módszereket próbál bevezetni a bűnüldözésben. 2009-ben Mike O'Leary, a Towson Egyetem matematikusa hívta fel a figyelmet arra, hogy az alapvető bűnüldözési irányelveket - mint például, hogy a csalók általában a lakóhelyükhöz közel aktívak, így minél távolabb történik egy eset, annál valószínűtlenebb, hogy ugyanaz követte el - kombinálva a városok sajátosságaival és a bűnüldözési statisztikákkal sokkal jobb eredmények érhetőek el. Az ő javaslatában szerepel egy megfigyelési rendszer felállítása is, és adatok gyűjtése arról, hogyan változnak az egyes bűnözők elkövetési jellemzői.