További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt a mai Szibéria területén élt egy emberféle, amelyet egy csonttöredékben lelt DNS-maradvány segítségével azonosítottak. Az emberi faj történetének eddig ismeretlen, mára kihalt ágához tartozik.
Átírhatja az ember kialakulásának történetét egy frissen felfedezett hominida. A fajt egy ujjperce alapján azonosították, a csontdarabot 2008-ban találták meg az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban. Az hominida egy időben élt a neandervölgyiekkel és a modern emberrel, de mindeddig ismeretlen típushoz tartozik – mondta a leletről Johannes Krause, a Max Planck Intézet evolúciós antropológusa, aki munkatársaival a csonttöredék mitokondriális (a sejt energiaszervében található) DNS-ét elemezte.
Az örökítőanyagok összevetése alapján legalább egymillió évvel ezelőtt élhetett a gyenyiszovai emberféle, a neandervölgyi és a mai ember utolsó közös őse.
"Rendkívül meglepő" – kommentálta a felfedezést egy telefoninterjú során a Max Planck genetikai részlegének igazgatója, Svante Paabo, aki szerint meg kell várni a sejtmagban található DNS-elemzés eredményét, mert ezzel dönthető el, hogy a gyenyiszovai ember valóban egy másik fajhoz tartozik-e, vagy csak egy másik ágat képvisel valamely emberfélén belül.
A most megtalált hominida valószínűleg szintén az afrikai kontinensről származik, de nem abban az időben vándorolt el onnan, amikor a neandervölgyiek vagy a Homo sapiens ősei. Az első migrációs hullám 1,9 millió évvel ezelőtt volt, ekkor a Homo erectus hagyta el Afrikát. A gyenyiszovai barlangban talált emberféle nem származhatott ebből a hullámból, mivel ez a kiáramlás 900 ezer évvel előzte meg – a neandervölgyivel és a szibériaival – közös ősünk megjelenését.
A paleontológiai és genetikai adatok arra utalnak, hogy ezt a nagy elvándorlási hullámot még legalább kettő követte: a neandervölgyiek ősei 300-500 ezer évvel ezelőtt, majd a mai ember elődei 50 ezer évvel ezelőtt mondtak búcsút a kontinensnek.
A közelmúltig élt az a feltevés, hogy 40 ezer évvel ezelőtt az emberi nemnek mindössze két képviselője, a mai ember és a neandervölgyi élt, ám ezt a teóriát megdöntötte a 2003-ban az indonéziai Flores szigetén talált aprócska hominida, a nagyjából mindössze 13 ezer évvel ezelőtt élt Homo floresiensis maradványainak felfedezése. A genetikai vizsgálatok szerint a gyenyiszovai emberféle lehet a negyedik faja a hominidák nemének, ez pedig "az eurázsiai népesség eddig ismert történetének felülvizsgálatát" követeli meg – jegyezte meg Terence Brown, a Nature-ben közölt kommentárjában.
A "gyenyiszovai ember" a leletek körül található barlangi talaj vizsgálata alapján nagyjából 30-48 ezer évvel ezelőtt élt. A kutatók szerint valószínűleg együtt élt a neandervölgyiekkel, akiknek jelenlétére az Altáj-hegységben számos bizonyítékot találtak a gyenyiszovai barlangtól legfeljebb 100 kilométernyire.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
