![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Egyre kevesebb felfedezetlen terület van Földünkön, ezért is érdekes, hogy idáig nem dokumentálták egy ilyen nagy gyík létezését. A felfedezés Luzonon, Fülöp-szigetek legnagyobbikán történt. Igaz a terület északi erdőiben még mindig rengeteg nem ismert állat- és növényfaj lehet. Ez a hüllő is rejtőzködő típus, nem szereti a nagy és nyitott területeket.
A felfedezést Rafe Brown, a Kansasi Egyetem tudósa jelentette be, igaz hangsúlyozta, hogy csak a nyugati világnak új ez a hüllő. „Szégyen, hogy a helyi törzsek már több generáció óta ismerik ezt a fajt, elég lett volna meghallgatni őket, odafigyelni rájuk. Igaz a gyík létezéséről már régóta mendemonda járja tudós berkekben is” – mondta Brown.
2005-ben több fiatal példányt is befogtak, azonban ezek a kutatócsoportok nem vettek genetikai mintát, így nem volt kimutatható a különbség az addig ismert gyíkoktól. Arra várt mindenki, hogy egy felnőtt példányt fogjanak be.
Tavaly nyáron egy húszfős expedíció indult, hogy megfigyeljék az állatot. A kéthónapos kutatás a hüllő lakhelye környékére fókuszált, azonban pont az esős évszak kezdetére esett, így sokáig is nem volt sikeres a rossz körülmények miatt.
„Tudtuk, hogy ott van az erdőben, tudtuk, hogy ott van körülöttünk. Láttuk a láb és karomnyomokat a fákon és a talajban” – mondta Brown.
Az expedíció legvégén, mikor már elfogyott minden élelmük, erejük és reményük, az egyik helyi vadász csapdája elfogott egy kifejlett példányt, melyet azonnal vizsgálatoknak vetettek alá. A DNS-minta kimutatta, hogy különálló faj.
Az Agta és az Ilongot helyi törzsek eszik az állat húsát, bár a tudósok nem kóstolták, de a vadászok elmondása szerint a Bitawa húsa finomabb és kevésbé büdös, mint a környéken található másik dögevő gyíké.
A Bitatawa hímje két pénisszel rendelkezik, melyek alapesetben a testén belül találhatók, azonban párzáskor kikerülnek a helyükről. Felváltva használja őket a varánusz. Nemi szerveik szerkezete bonyolult, vélhetően így akadályozzák meg a fajok közti kavarodást (hisz egyik fajé nem passzol a másikhoz). Érdekes, hogy a hím és a nőstény is hasonló, világos mintázattal rendelkezik, ez is azt segítheti elő, hogy megtalálják egymást és meg tudják különböztetni magukat más fajtájú gyíkoktól.
A gyík élőhelye veszélyben van a heves erdőirtások miatt, Brown fontos feladatnak nevezte, hogy megfékezzék a kitermelést, így nem csak a Bitawát, hanem másik több száz állat és növényfajt menthetnének meg.