Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Óriásgyíkot fedeztek fel

2010.04.07. 14:55 Módosítva: 2010.04.07. 14:55
A hüllő 1,8 méterre is megnőhet és a Pandanus csavarpálma gyümölcsével táplálkozik. Hatalmas karmai vannak, amikkel képes felmászni a fákra az ételért, illetve meg tudja védeni magát. Csak a nyugati tudósoknak új faj, a helyiek már ismerték, sőt ették is.

Egyre kevesebb felfedezetlen terület van Földünkön, ezért is érdekes, hogy idáig nem dokumentálták egy ilyen nagy gyík létezését. A felfedezés Luzonon, Fülöp-szigetek legnagyobbikán történt. Igaz a terület északi erdőiben még mindig rengeteg nem ismert állat- és növényfaj lehet. Ez a hüllő is rejtőzködő típus, nem szereti a nagy és nyitott területeket.

lizard-species-100406-02

A felfedezést Rafe Brown, a Kansasi Egyetem tudósa jelentette be, igaz hangsúlyozta, hogy csak a nyugati világnak új ez a hüllő. „Szégyen, hogy a helyi törzsek már több generáció óta ismerik ezt a fajt, elég lett volna meghallgatni őket, odafigyelni rájuk. Igaz a gyík létezéséről már régóta mendemonda járja tudós berkekben is” – mondta Brown.

2005-ben több fiatal példányt is befogtak, azonban ezek a kutatócsoportok nem vettek genetikai mintát, így nem volt kimutatható a különbség az addig ismert gyíkoktól. Arra várt mindenki, hogy egy felnőtt példányt fogjanak be.

Tavaly nyáron egy húszfős expedíció indult, hogy megfigyeljék az állatot. A kéthónapos kutatás a hüllő lakhelye környékére fókuszált, azonban pont az esős évszak kezdetére esett, így sokáig is nem volt sikeres a rossz körülmények miatt.

„Tudtuk, hogy ott van az erdőben, tudtuk, hogy ott van körülöttünk. Láttuk a láb és karomnyomokat a fákon és a talajban” – mondta Brown.

Az expedíció legvégén, mikor már elfogyott minden élelmük, erejük és reményük, az egyik helyi vadász csapdája elfogott egy kifejlett példányt, melyet azonnal vizsgálatoknak vetettek alá. A DNS-minta kimutatta, hogy különálló faj.

lizard-tongue-100406-02

Az Agta és az Ilongot helyi törzsek eszik az állat húsát, bár a tudósok nem kóstolták, de a vadászok elmondása szerint a Bitawa húsa finomabb és kevésbé büdös, mint a környéken található másik dögevő gyíké.

A Bitatawa hímje két pénisszel rendelkezik, melyek alapesetben a testén belül találhatók, azonban párzáskor kikerülnek a helyükről. Felváltva használja őket a varánusz. Nemi szerveik szerkezete bonyolult, vélhetően így akadályozzák meg a fajok közti kavarodást (hisz egyik fajé nem passzol a másikhoz). Érdekes, hogy a hím és a nőstény is hasonló, világos mintázattal rendelkezik, ez is azt segítheti elő, hogy megtalálják egymást és meg tudják különböztetni magukat más fajtájú gyíkoktól.

A gyík élőhelye veszélyben van a heves erdőirtások miatt, Brown fontos feladatnak nevezte, hogy megfékezzék a kitermelést, így nem csak a Bitawát, hanem másik több száz állat és növényfajt menthetnének meg.