A Parkinson-kórban szenvedő nők saját maguk őssejtdonorai lehetnek, vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az őssejteket könnyű kinyerni, más rászorulóknak is sejtbankot hozhatnak létre.
"A méhbelhártya vélhetően a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhető őssejtforrás jelenleg. Reméljük, hogy az általunk most kialakított sejtek csupán az elsők a számos sejttípus közül, melyeket többféle betegség kezelésére használnak majd" – mondta Hugh Taylor kutatásvezető. Taylor szerint a Journal of Cellular and Molecular Medicine című szaklapban közzétett eredmény csak a jéghegy csúcsát jelenti mindabban, amit ezekkel a sejtekkel elérhetnek majd.
A méhet bélelő hártyában található őssejtek úgynevezett felnőtt őssejtek, melyek már részlegesen szakosodtak, ám megfelelő feltételek között laboratóriumban átalakíthatók más típusú sejtekké. Mint Taylor kiemelte, valamilyen oknál fogva a méhnyálkahártya őssejtjei kevesebb kilökődési immunválaszt váltanak ki, mint más típusú őssejtek. Ráadásul a nők természetes módon bocsátják ki havonta menstruációjukkor, amikor a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának hiányában a felkészült, megvastagodott méhnyálkahártya lelökődik, és vérzés kíséretében távozik a méhből.
A Parkinson-kór az egyik olyan degeneratív betegség, melynél az őssejtes terápia eredményes gyógymódot jelenthet. A betegséget az okozza, hogy az agy dopamint – egy fontos, a mozgás irányításában szerepet játszó üzenetátvivő vegyületet – termelő sejtjei elpusztulnak. A kutatók reményei szerint ezeket a sejteket helyettesíthetik az őssejtből átalakult új sejtek.
A Yale kutatói kilenc nőtől származó őssejteket alakítottak át laboratóriumban dopamintermelő idegsejtté. Az őssejteket közvetlenül a Parkinson-szerű betegségben szenvedő egerek agyába is befecskendezték, majd kimutatták, hogy ott is dopamintermelő sejtekké alakultak át. A következő lépés annak igazolása lesz, hogy az egerek tünetei megszűnnek-e az új sejtektől.