![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A University of British Columbia kutatói rövidebb, előre megtervezett fehérjékből készítették el a titin nevű óriásmolekula szerkezetét másoló szilárd bioanyagot, amely szövetek kiváltására is alkalmas lehet egykor.
A harántcsíkolt izmokat alkotó egyik fehérjét óriási mérete miatt nevezték el titinnek a titán szó alapján. A connectin néven is ismert molekulát 1977-ben sikerült először izolálni, szerkezetét később határozták meg. A titin alapvető szerepet játszik az izmok passzív rugalmasságában.
A gyöngysorra emlékeztető mesterséges titin-változat mérete nagyjából százada a természetes fehérjemolekuláénak. Az eredményül kapott gumiszerű bioanyag az igazi izmokhoz hasonlóan nagy rugalmasságot mutatott kis terhelésnél, ám ellenálló volt nagy feszítésnél. Ez a fehérjetípus feszítőerő hatására kinyúlik, így osztva szét az erőhatást, hogy megelőzze az izomszövetek túlfeszítés miatti károsodását.
A kanadai kutatóknak sikerült lemásolniuk az izomszövet egyik alapvető tulajdonságát. Hongbin Li kutatásvezető elmondta, hogy a mechanikai tulajdonságok, melyeket a bioanyagot alkotó egyes fehérjékbe beterveztek, nagyobb fizikai méretben is hasznos mechanikai tulajdonsághoz vezetnek. Reményeik szerint további molekulák tervezésével újabb izomtulajdonságokat reprodukálhatnak.