További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Először indul a Debreceni Egyetem csapata a genetikailag módosított gépek nemzetközi versenyén, a résztvevők egyik fele molekuláris biológiát tanul, másik fele orvostanhallgató. Céljuk legalább egy díjat elhozni az MIT-ről.
A szintetikus biológia egyik nagy megmérettetésére, az International Genetically Engineered Machine versenyre készül a Debreceni Egyetem hallgatói csoportja, hogy nemzetközi porondon bizonyítsák rátermettségüket. A programban a magyar tanulók mellett az egyetem tajvani és izraeli orvostanhallgatói is részt vesznek, és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium három középiskolása is erősíti a csapatot. A versenyzők munkájukhoz szponzorokat keresnek, mert tízmillió forintos büdzséjükből még 6,5 millió forint hiányzik.
Biokőművesek
A verseny megértéséhez 2002-ig kell visszarepülni az időben. Tom Knight ugyanis ekkor találta ki az MIT-n dolgozó munkatársaival, hogy a biológiai tervezést leegyszerűsítik, hogy a kutatók ideje ne az eszközök tervezésével menjen el, hanem a valódi problémák megoldásával. Moduláris rendszert készítettek, amely a LEGO épőkockáihoz hasonlóan működik: szinte bármit elő lehet állítani néhány szabványos alapelemből.
Ennek a módszernek a népszerűsítésére találták ki az International Genetically Engineered Machine (iGEM) nevű versenyt. A debreceni hallgatók e biológiai építőkockák számát szeretné bővíteni lipidszenzorokkal, amelyek még hiányoznak az iGEM eszköztárából. Nagy László akadémikus munkacsoportjában a magreceptorokat kutatják, amik a zsíroldékony molekulák bioszenzorai.
Férgek génje
"Munkahipotézisünk szerint a magreceptorok élelmiszeripari gyógyszeripari és egyéb biotechnológiai célokra használható lipidszenzorok lehetnek" - írta Bálint L. Bálint a program szakmai vezetője. Ezen túl kiemelt jelentőségű lehet, hogy a talajlakó férgek magreceptorai bioszenzorként működhetnek a környezeti anyagok, például olajszennyeződések kimutatására és semlegesítésére használt eszközökben.
Az élővilágban a talajlakó férgeknek van a legtöbb magreceptoruk, mert életük során igen sokféle méreganyaggal találkoznak. A kutatók ezért a 284 receptorral rendelkező C. elegans nevű féreg segítségével akarnak olajszennyeződést kimutató érzékelőket fejleszteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
