A végelgyengülés hivatalos halálok lehet
Egy évszázaddal ezelőtt 100 ezer emberből a korabeli feltételek között még csak 31-nek adatott meg, hogy megérje a 100. születésnapját, addig a 2006-os születésűek közül 100 ezerből várhatóan már 1737-en éri meg ezt a magas kort.
A halálokokról vezetett statisztika kulcsfontosságú a közegészségügy számára, mert a járványkutatók pontos adatok nélkül csak találgatni tudják, hogy hány halálesetet lehetne megelőzni. Egy 2005-ös felmérés azonban megállapította, hogy ezen a téren súlyos hiányosságok vannak, mert a WHO 115 tagállamából csak 64 jelentette rendszeresen polgárai halálának okát.
A világ szakértői jövőre kezdik el frissíteni a Betegségek Nemzetközi Besorolását (ICD), ami több, mint 14 ezer fajta diagnózist tartalmaz. Az ICD revíziója alkalmat nyújt az öregségi végelgyengülés felvételére a hivatalos halálokok közé.
Az 1893-ban elfogadott Halálokok Nemzetközi Listája még csak 161 kórt ismert, így az akkori orvosok dolga jóval könnyebb lehetett - véli a Washington Post. Az orvosoktól ma elvárják, hogy ne csak a halál közvetlen, de mögöttes okait is ismertessék.
Néhány országban azonban olyan halálokokat is számon tartanak a hivatalos statisztikák, amik orvosi szempontból nem tartalmaznak értelmezhető információt. Ilyenek a szívleállás vagy a "több szervi elégtelenség". Görögországban a halálesetek 26, Dél-Afrikában 39, Egyiptomban 40, Thaiföldön pedig 49 százalékát magyarázzák ilyen, nehezen megfogható okokkal.
Az elöregedés, a kimerültség vagy az öregkor viszont már elvben ma is ott szerepel a ICD katalógusában, de sok államban ezt még mindig nem fogadják el haláloknak, és az orvosoknak pontosításra visszaküldik a halálozási jegyzőkönyvet, ha ilyen okot adnak meg.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.