Egy amerikai és két japán kapta a kémiai Nobel-díjat

Staffan Normark a svéd tudományakadémia titkára magyar idő szerint szerda délelőtt 11 óra 45 perckor jelentette be az idei kémiai Nobel-díjasok nevét. Hárman megosztva kapták az elismerést: az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és a szintén japán születésű Szuzuki Akira. A kutatók a hivatalos indoklás szerint „szerves szintézisben palládium által katalizált keresztkapcsolások létrehozásáért” kapták az elismerést.

Heck, Negisi és Szuzuki nevét egy-egy keresztkapcsolási reakció őrzi – ezeket 1968 és 1972 között, 1977-ben, illetve 1979-ben fedezték fel. A reakciók új és hatékony módszereket adtak szénatomok összekapcsolására és olyan komplex molekulák építésére, amiket a gyógyszeriparban alkalmaznak. Mindhárom díjazott tudós idős már, Heck 79 éves, Negisi 75 éves, Szuzuki nyolcvanéves.

A díj bejelentésére szervezett, weben is követhető sajtótájékoztatón Negisi telefonon bejelentkezett és válaszolt újságírói kérdésekre. Mint kissé álmos hangon (helyi idő szerint reggel hatkor hívták) elmondta, nem lepte meg teljesen a díj, de nagyon örül neki.

Nagyban használják

„A szerves molekulák felépítésénél a szén-szén kötés kialakítása mindig is nehéz feladat volt, és ezt a problémát oldotta meg a három tudós” – kommentálta a hírt Timári Géza, a Chinoin Zrt. prekilinikai kémiai fejlesztési laboratóriumának vezetője. „Ezekkel a reakciókkal lehetőség nyílt olyan új molekulák előállítására, amiket korábban nem tudtak megalkotni. A három felfedezés lényege, hogy új szén-szén kötést hoznak létre, és ezt a reakciót átmenetifémekkel, legtöbbször palládiummal katalizálják, meggyorsítják a folyamatot.”

Mint Timári elmondta, a három kémikus felfedezését a gyógyszeripar mellett a műanyag- és az elektronikai iparban is nagyban használják. „Mindegyik magyar gyógyszergyárnak a repertoárjában van a reakciók alkalmazása” – fogalmazott. A reakciókról itt olvashat részletes szakcikket a magyar szakértőtől.

Ignobeles nobeles

Tavaly három tudós kapta egyenlő mértékben megosztva az elismerést: az indiai születésű, de Nagy-Britanniában dolgozó Venkatraman Ramakrishnan, az amerikai Thomas A. Steitz és az izraeli Ada E. Jonat a riboszóma szerkezetét és funkcióját leíró tanulmányaikért kapta a Nobel-díjat.

Az idei első Nobel-bejelentés hétfőn volt, akkor az orvosi-fiziológiai díj nyerteseit közölték. A díjat a brit Robert Geoffrey Edwards kapta az in vitro, azaz testen kívüli megtermékenyítés kifejlesztéséért. Edwards és 1988-ban meghalt nőgyógyász kollégája, Patrick Steptoe erőfeszítéseinek eredményei az egészséges lombikbébik – becslések szerint évenete negyedmillió csecsemő születik in vitro megtermékenyítésből. A Pápai Életvédő Akadémia elnöke élesen bírálta a döntést.

Kedden a fizikai Nobel-díjasokat nevezték meg: két orosz születésű, de a Manchesteri Egyetemen kutató fizikus, Andre Geim és Konstantin Novoselov kapták az elismerést a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért. Geim az első ember, aki Nobelt és IgNobelt is kapott – tíz éve kapta meg a Nobel-díj paródiáját békák mágneses térben való lebegtetéséért.

Hat éve magyar díjazott is volt

Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat, akkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért. Herskó a díjat megosztva kapta izraeli kollégájával, Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal. Tíz évvel korábban, 1994-ben az Amerikában élő Oláh György kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért – kutatásai révén új típusú, magas oktánszámú üzemanyagokat, illetve gazdaságos ólommentes benzint lehet előállítani.

1986-ban a Torontóban élő Polányi János megosztva, 1943-ban Hevesy György önállóan kapott kémiai Nobel-díjat. Az első magyar származású – egyébként osztrák-német – kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, aki 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak.

A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 265 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Az „előző évben” kitételt már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, mivel évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy egy kutatás mennyire értékes.