Az amerikai űrkutatási hivatal engedélyezte a MAVEN-szonda léterhozását, amellyel a Mars felső légkörét és ionoszféráját fogják tanulmányozni.
Három év múlva újabb űrszonda indul a Marsra, a 438 millió dollár (85 milliárd forint) értékű MAVEN-űrszonda. A kutatást a Colorado-Boulder Egyetem vezeti, és a szakemberek egyebek mellett arra próbálnak választ találni, hogy mi történhetett azzal az Atlanti-óceán méretű vízfelülettel, amely a feltételezések szerint egykor a bolygó északi pólusáig érhetett és annyi vizet tartalmazott, mint amennyi a Föld vízkészletének egytizede.
A tudósok évtizedekig vitatkoztak azon, hogy a vörös bolygó egykori vízkészlete elérte-e azt a mennyiséget, ami beindíthatta volna a párolgással és csapadékképződéssel járó vízkörforgást.
A Nature Geoscience című tudományos szaklapban korábban megjelent tanulmány szerint a Mars felszínén 52 deltatorkolatra utaló üledékes területet találtak. Ezeknek a torkolatoknak több mint fele azonos magasságban található, azaz egy korábbi, nagykiterjedésű óceán partvonalait is jelölhetik.
A tudósok számításai szerint a 124 millió köbkilométer vizet tartalmazó ősi tenger a bolygó felszínének 36 százalékát boríthatta. Ezért most az a legfontosabb kérdés, amire választ szeretnének kapni a kutatók, hogy ez a temérdek mennyiségű víz hová tűnt a Marsról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
