![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A korai világegyetem ily nagyfokú termékenysége új megvilágításba helyezheti a csillagképződésről vallott tudományos elveket. A felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászati szaklap különszámában jelent meg tanulmány.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2009 májusában felbocsátott Herschel-űrteleszkópja a Nagy Medve csillagkép körülbelül hetven galaxisára fokuszált. Az infravörös tartományban készült felvételek rengeteg csillagkezdeményt mutatnak, a csillagképződés rátája lényegesen magasabb volt, mint bárhol másutt a mai világegyetemben. Korábban ugyan észlelték a tizenegymilliárd fényévnyire lévő fiatal galaxisokat, ám a látható fény tartományában készült felvételek haloványak voltak, és nem sok minden látszott a por- és gázburokban fejlődő csillagokból - olvasható a Space.com-on.
"Számításaink szerint a galaxisok új nemzedéke lényegesen forróbb volt, mint ez várható lett volna, köszönhetően annak, hogy a feltételezettnél sokkal gyorsabban zajlott a csillagképződés folyamata" - mondta Scott Chapman, a Cambridge-i Csillagászati Intézet kutatója.
A felvételek tanúsága szerint a fiatal galaxisok óriási gázkészleteket tartalékoltak, amelyek több százmillió évre biztosították a csillagképződés energiaszükségleteit. A további kutatások során a galaxisok energiaforrásait vizsgálják a kutatók, és megpróbálják kideríteni, hogy miként fejlődtek a csillagvárosok, miután lanyhult csillagképzési aktivitásuk.