Izrael második királyának a történetét az Ószövetség ismerteti Sámuel próféta könyveiben. A Biblia szerint a Kr.e. X. században Dávid hatalmas birodalma Egyiptomtól az Eufráteszig terjedt, ám országának létezését semmiféle tárgyi bizonyíték sem támasztotta eddig alá.
Az Elah-völgyben, Jeruzsálemtől 30 kilométerre folyó ásatások során egy települést tárnak fel. Joszef Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint szerkezete jellemző a júdeai városokra. A leletek között előkerült egy cseréptöredék, amelynek felirata a héber korai változatán íródhatott, és találtak háromezer éves olajbogyómagvakat is, és állati csontok ezreit. Ezek birka-, szarvasmarha-, valamint kecskecsontok, ugyanakkor egyetlen sertéscsontot sem találtak. A kánaánita, vagy filiszteus településeken előkerülő csontok 20 százaléka viszont sertéstől származik. Eddig a településnek csupán 10 százalékát tárták fel, ezért jelentős leletek előkerülését várják a régészek.
Más régészek megkérdőjelezik a leletek jelentőségét. Iszrael Finkelstein, a Tel-avivi Egyetem professzora szerint a feltárt romok semmiben sem emlékeztetnek a Bibliában szereplő hatalmas birodalomra. "Egy nagy birodalomról beszélünk, amelyet csodálatos fővárosból igazgattak, olyanból, mint amilyen az asszírok birodalma volt a Kr.e. IX. században, vagy az északi Izraeli Királyság szintén a Kr.e. IX. században" - fogalmazott. Joszef Garfinkel szerint viszont nem a bibliai nagy birodalom a lényeg, hanem a királyság puszta léte."A közvélekedés szerint sosem volt Júdeai Királyság. Meggyőződésem viszont, hogy létezett, még ha nem is volt oly hatalmas, és dicsőséges, mint a Bibliában szereplő" - emelte ki.