Milyen lesz a tudomány a jövőben?

Új korszak jön a tudományban címmel adták ki a héten Budapesten megrendezett Tudomány Világfórumának (WSF) zárónyilatkozatát, amit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és a WSF elnöke terjesztett elő. A nyilatkozat szerint a világ arculatát egyre jobban meghatározza a tudomány, és csak az adhat megoldást az emberiség legkomolyabb problémáira, az éhezésre, a klímaváltozásra és az energiahiányra.

Planetáris összefogás

A nemzetközi fórum tematikája a tudományos világ átalakulása volt, ami egyrészt arról szól, hogy Ázsia egyre erősebb, és fokozatosan megszűnik Észak-Amerika, Európa és Japán korábbi dominanciája. Másrészt pedig arról, hogy a hatékony előrehaladás érdekében össze kell hangolni a kutatóműhelyek tevékenységét, és a tudományos szférának globális közösségé kell alakulnia. Az Európai Unióban már gyakori a határokon átnyúló együttműködés, de Kínára ez kevésbé jellemző. Márpedig a rohamosan fejlődő Kína már a GDP-jének majdnem akkora részét költi el kutatásra-fejlesztésre, mint a stagnáló Európai Unió.

Az agyelszívásnak nevezett folyamat is kezd megfordulni. AnnaLee Saxenian, az amerikai Berkeley egyetem professzora elmondta, hogy bár a Szilícium-völgyben dolgozók 53 százaléka külföldön született, egyre többen térnek vissza szülőhelyükre, hogy tudásukat ott kamatoztassák. Ráadásul a világban számos más fejlesztési központ van, ilyen például Indiában Bangalore, Izraelben Tel-Aviv és Kínában Sanghaj.

A WSF előadóinak javaslata szerint szorosabbra kell fűzni a kutatók és a társadalom kapcsolatát, javítani kell a párbeszédet. Az emberek többsége szerint a tudományos vívmányok javítják az életminőséget, a telekommunikáció és az egészségügy területén jól látják a kutatások szerepét, ám az olyan globális problémák, mint például az energiaválság megoldásában kevésbé látják a tudományos munka jelentőségét - mutatott rá Bud Rock, az amerikai tudományos és technológiai központok szövetéségének igazgatója az előadásában.

Ha nincs jó kommunikáció a kutatók és a társadalom között, nehezebben oldható meg az energiahiány és a klímaváltozás. A fenntartható, nem fosszilis üzemanyagokra épülő energiaellátás elterjedéséhez az emberek életmódjának megváltoztatása is szükséges, és jelentősen növelni kell a megújuló erőforrásokkal kapcsolatos kutatások támogatási összegét, derült ki Nebojsa Nakicenovic, a Global Energy Assessment nevű nemzetközi projekt igazgatójának előadásából.

Tudomány a jövőben

„Nagyon korán fel kell figyelni azokra a fiatalokra, akik az átlagnál érdeklődőbbek, mélyebben gondolkodóbbak és segíteni kell őket abban, hogy a képességeiket meg tudják őrizni. Ebben segíthetnek a hálózatok: a tanárok, vagy a mentorok hálózatai, vagy a világháló" – mondta Csermely Péter egyetemi tanár, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. A fórum közönsége élénken érdeklődött a magyar Géniusz-program iránt, aminek az elmúlt két évében huszonhatezer tehetséges fiatalt fedeztek fel.

Az előadásokon ismertetett egyik felmérés szerint a kutatók 61 százaléka 11 évesen kezdett érdeklődni a tudományok iránt. A brit London International Youth Science Forum program ennél is hamarabb kezdi a felkészítést, 6 éves kortól foglalkoznak a gyermekekkel. A nemzetközi hálózat programjain évente körülbelül négyezren vesznek részt, és olyan komoly témákat járnak körül, mint például a biotechnológia és a globális politika. A résztvevőkben igyekeznek erősíteni azt a tudatot, hogy a tudós a világ állampolgára.

Ricardo Hausmann, a Harvard egyetem professzora arra mutatott rá izgalmas előadásában, hogy a társadalomnak nagyon sokféle tudásra van szüksége ahhoz, hogy jól boldoguljon. „Kinek van nagyobb tudása, egy inuitnak, vagy egy irodai dolgozónak?" – tette fel a provokatív kérdést, majd hozzátette, hogy az irodai munkás még a nyakkendőjét sem tudná legyártani, és egy éjszaka alatt meghalna az Északi-sarkon.

Hausmann szerint a modern társadalom ereje a sokszínűségében rejlik, abban, hogy sokféle tudást lehet összekötni. Az Egyesült Államokban egy dolgozónak legalább száz kollégája van, a lakosságszám alapján négyszer nagyobb Indiában azonban csak négyen dolgoznak egy cégben. Bár az ázsiai cégek futószalagjainál pedig több ezren végzik ugyanazt a monoton munkát, ettől nem került több tudás a legyártott termékekbe.

Katasztrófamámor

A fentiek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ajánlásaik között egyebek mellett szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Így például hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében.

A WSF lezárásaként kiadott nyilatkozat kiáll azért, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kifejezzék elkötelezettségüket tudományos tanácsadás igénybevételére a döntéshozatal folyamatában.

A dokumentum végül új, hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.