Gyöngyi
4 °C
13 °C

Mit lehet tenni a másnapossággal?

2012.01.01. 07:58
Önnek is fáj ma a feje? Alig bírja elolvasni az Indexet? Ezt a cikket mégis próbálja meg, szolgáltató jelleggel összeszedtük, mivel enyhítheti a macskajajt. Ugyan a kutatók szerint nem lehet sok mindent tenni, ha másnapos az ember, a népi gyógymódok hatásossága olykor tudományosan is magyarázható.

Paracelsus óta tudjuk, hogy a mennyiség teszi a mérget, és ez az alkoholra is igaz. Egy pohár vörösbor még jótékony hatással lehet az érrendszerünkre – na de ki tud megállni egy pohárnál szilveszterkor? Minden bizonnyal az egyik leggyakoribb újévi fogadalom az, hogy „soha többet nem iszom”, amit a rettenetes másnaposság vált ki az óév utolsó napjának áldozataiból. A józan életű emberek is szokták úgy érezni magukat, hogy ezer majom ugrál a fejükben, és mind ugyanarra a székre akar leülni – és ez rendszerint január első reggelén esik meg velük. A macskajajra léteznek a néphagyományban elterjedt tüneti kezelések, lehet tenni a borzalmos állapot ellen, amíg rotyog a tűzhelyen a korhelyleves. Na de mit szól ehhez a tudomány?

ital

Ne itass nőt és japánt!

Leginkább hümmög, ugyanis a kutatók még nem értik egészen a másnaposságot, mert az alkohol hatásmechanizmusában is vannak homályos foltok. Az biztos, hogy ha iszunk, az alkoholos italokban található etil-alkohol (C2H5OH, etanol, nem összetévesztendő a metil-alkohollal) nagyjából egytizede változatlan formában távozik a tüdőből és a veséből – vagyis kilélegezzük és kipisiljük ezt a mennyiséget. A maradék kilenctized tíz százaléka a gyomorból szívódik fel, a többi a vékonybélből (bár van egy minimális felszívódás a száj nyálkahártyáján keresztül is). Hogy a felszívódás milyen ütemben történik, az függ a gyomor tartalmától és az egyén anyagcseréjétől is.

A vér alkoholszintje az ivást követően körülbelül háromnegyed-egy óra múlva éri el a csúcsértéket (persze ha ebben az egy órában iszunk még, akkor tovább nő). Az alkohol hatását egy átlagos ember nagyjából 0,3 ezreléknél érzi meg, körülbelül 0,8 ezrelékig tart a szalonspicc, 1 ezrelék fölött jönnek a mozgászavarok és a hangulati változások, 2 ezrelék fölött tudatzavar és hányás is esélyes, 3-3,5 ezreléknél jön a kóma és légzészavarok, 4 ezrelék fölött pedig halál. Persze ezek csak körülbelüli átlagok, amelyektől az egyéni tapasztalat eltérhet – és ez fokozottan igaz a másnaposságra is.

Az etanol alaposan megdolgoztatja a májat, ahol az alkohol-dehidrogenáz enzim (ADH) acetaldehiddé (C2H4O) bontja az etil-alkoholt, majd az aldehid-dehidrogenáz enzim (ADLH) tovább bontja azt ecetsavvá (CH3COOH), végül az ecetsav tovább oxidálódik a szervezetben szén-dioxiddá és vízzé. Hogy a nők és az ázsiaiak könnyebben rúgnak be, az nem előítélet: az előbbieknél az ADH enzim általában gyengébb, akárcsak az utóbbiaknál, nemtől függetlenül.

Megmérgezve, kiszáradva

A bomlástermékek közül mind az acetaldehid, mind az ecetsav mérgező, különösen az erősen sejtkárosító hatású acetaldehid – főleg ez okolható a másnaposság tüneteiért. Ezek a szimptómák pedig igen változatosak: a szomjúságérzet és szájszárazság mellett felléphet émelygés, szédülés, hasogató fejfájás, zaj- és fényérzékenység, kézremegés, hányinger.

A kutatásokban főként az a terület homályos, hogy mi történik az agyban a részegség után. Tavaly a Southamptoni Egyetem tudósai egy lépéssel közelebb jutottak a válaszhoz, amikor felfedezték, hogy a neuropeptid nevű, az idegrendszerben jeleket továbbító molekulák is részt vesz a tünetek kialakulásában. A kutatók fonalférgeken vizsgálták az agy reakcióit az alkoholmérgezésre, és arra jutottak, hogy hosszabb alkoholfogyasztás után az agy hozzászokik egy bizonyos mérgezési szinthez, de ha megszűnik az alkohol utánpótlása és az elkezd kiürülni a szervezetből, kisebb elvonási tünetek jelentkeznek. Ez összecseng azzal, hogy a másnaposság általában akkor a legsúlyosabb, amikor már egyáltalán nincs alkohol a szervezetben.

000 ARP2176111

A macskajaj okai mégis elsősorban emésztőrendszeriek, az émelygés és a hányinger is az alkohol gyomorra gyakorolt, közvetlen mérgező hatása. Jelentős tényező még a dehidratáció, vagyis az alkohol okozta kiszáradás. Az etanol ugyanis gátolja az antidiuretikus hormon felszabadulását, aminek az volna a szerepe, hogy a vizeletből visszajuttassa a víz egy részét a vérbe. Így a vizelet mennyisége nő, a szervezet pedig kiszárad. A tüneteket fokozza a kialvatlanság és a nem megfelelő táplálkozás (és ugyebár mindkettő előfordulhat szilveszter idején), egyes kutatások szerint pedig a hangos zene hallgatása is.

Víz, alvás, hólapátolás

Ilyen összetett tünetegyüttesre nem lehet mindenkinél egyformán beváló gyógymódot adni. Amikor a tavalyi szigetmellékletünk hasonló témájú cikkéhez megkerestük Zacher Gábor toxikológust, ő így fogalmazott: „A másnaposság legbiztosabb kezelése egy művesekezelés lenne, mert a toxikus anyagcseretermékeket így lehet a leggyorsabban kihajtani, de gondolom senki nem feküdne szívesen be a kórházunkba azért, hogy egy dialízískanült tegyünk a nyaki fővénájába. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen kezelés ára nagyjából ötvenezer forint.”

Maradnak tehát a másnaposság kezelésének népi gyógymódjai, amelyek mögött azonban van némi tudományos megalapozottság. A sok folyadékfogyasztás például nyilvánvalóan jó másnaposságra, illetve egész pontosan a kiszáradásra. Sőt, a másnaposság megelőzésére, vagy legalábbis mérséklésére is az a legbiztosabb módszer, ha még részegen, lefekvés előtt magunkba erőltetünk legalább fél liter vizet.

000 APP2001040733560
Fotó: Derrick Ceyrac

Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy másnap milyen folyadékot érdemes bevinni. Zacher szerint „a sima víz a legjobb, alkoholt inni másnaposságra hülyeség”, viszont sokan mégis arra esküsznek, hogy kutyaharapást szőrével kell kezelni, és a „gyógysör” egész évben közismert jelenség főiskolai kollégiumokban. Az alkohol ugyan valóban enyhítheti a fentebb említett elvonási tüneteket, de mivel további mérget viszünk be vele, el is nyújtja a másnaposságot. A víz ezzel szemben hígítja a szervezetben felgyűlt toxikus anyagokat. Sokan víz helyett tejre, gyümölcslére vagy cukros üdítőitalra esküsznek, és a különféle cukrok valóban megkönnyíthetik az alkohol feldolgozását a szervezetben, illetve az esetlegesen lecsökkent vércukorszintet is helyreállíthatják.

Nagy a kísértés, hogy a fejfájásra gyógyszert szedjünk, de érdemes megnézni, hogy a megviselt gyomrunkat még mivel terheljük. Nem ajánlottak a pirintartalmú gyógyszerek, különösen olyanoknak, akik hajlamosak a gyomorfekélyre. A másnaposságot elűző csodaszer azonban a tudomány szerint csak mítosz: bár léteznek olyan kutatások, amelyek egyes gyógyszereknek kedvező hatást tulajdonítanak, egy 2005-ös metaanalízis alaposan megszűrte ezeket, csak a randomizált klinikai vizsgálatokat vette figyelembe, és arra jutott, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy bármi jó lenne a másnaposság megelőzésére vagy kezelésére.

A pirinek mellett a kávé és az erős tea sem ajánlott, mert csak fokozzák a gyomorégést, valamilyen enyhe savkötő gyógyszerrel viszont lehet csillapítani a gyomor háborgását. De ezt a hatást egy könnyű ebéddel is elérhetjük, már ha tudunk enni (sokan a banánra esküsznek).

A friss levegő és a mozgás is segít abban, hogy könnyebben túllegyünk a másnaposságon. Egy könnyű fizikai munka a szabadban feltölti oxigénnel a szervezetet és felgyorsítja az anyagcserét, ami fokozza a káros anyagok lebontását. Egy reggeli hólapátolás például most ideális lenne, már ha havas lett volna a szilveszterünk. Végül, ne becsüljük le egy frissítő zuhany erejét (a hideg- és melegvíz váltogatása szintén olyan trükk, amivel serkenthetjük a vérkeringésünket), és persze egy kiadós alvásét – ősi ügyfélszolgálatos bölcsesség, hogy nem szabad berúgni, ha másnap munka van, és nem lehet sokáig aludni. Szerencsére január elseje nem munkanap – mintha éppen arra találták volna ki, hogy az ember kipihenje az előző este utórengéseit.