Az évszázad felfedezéséről kiderült, hogy mégsem az. Másfél évvel ezelőtt jelent meg egy cikk a Science tudományos lapban egy baktériumról, ami arzénnal tudja helyettesíteni az örökítőanyagában lévő foszfort, és a tudósok azóta elszántan próbálják bizonyítani az ellenkezőjét.
A kaliforniai Mono-tóban élő különös baktériumról kiderült, hogy mégsem tudja lecserélni az örökítőanyagában lévő foszfort mérgaző arzénra. Rosie Redfield a blogjában tette közzé a mérési eredményeit, ami a kutatónő szerint cáfolja az arzénalapú életformáról szóló tanulmány kulcsfontosságú megállapításait. A Science 2010-es cikkében az volt a legfontosabb állítás, hogy az arzén beépült a baktérium DNS-ébe, ám Redfield azt állítja, hogy egyáltalán nincs arzén abban a DNS-ben.
Persze a Science tanulmányának szerzői nem visszakoznak egy blogbejegyzés láttán. Szeretnék megismerni a blogban közzétett adatok kulcsfontosságú részleteit, a kísérletek körülményeit, és bíznak benne, hogy a munkát egy elismert tudományos lap is lehozza majd.
A szenzációs tudományos felfedezéshez vezető vizsgálatokat Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológusa, a US Geological Survey tudományos munkatársa végezte el. Munkatársaival megnézte az arzénos vizű Mono-tóban talált baktériumokat, hogyan fejlődnek laboratóriumi körülmények között. Olyan közeget használt, amiben volt arzén, de foszfor nem. A kísérlet szerint a baktérium az élet ezen alapvető eleme nélkül is képes volt reprodukálni önmagát, és arzént épített a DNS-ébe foszfor helyett.
Rosemary Redfield már tavaly júniusban keményen kritizálta a bejelentést, és elhatározta, hogy tömegspektrometria segítségével leteszteli a DNS-t, hogy valóban megtalálható-e benne az arzén, vagy nem. Magyar kutatók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy nehéz elvégezni a mérést. Csabai István és Szathmáry Eörs szerint a NASA kutatói által publikált mérések szerint a jelenlévő arzén mértéke kisebb, mint a mérési hibahatár.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
