A Pireneusokban mostanáig rengeteg, 65-70 millió éves dinoszauruszfosszíliát találtak. A paleontológusok több tucat lelőhelyet azonosítottak, ahol egyaránt találtak az utolsó dinoszauruszoktól származó megkövesedett csontokat, lábnyomokat vagy tojásokat. A Tremp-medence a Föld leggazdagabb dinoszaurusz-lelőhelyei közé tartozik. Az viszont kevésbé ismert, hogy a korabeli ökorendszerekhez a dinoszauruszokon kívül gerinces és gerinctelen fajok, növények, gombák és rovarok is tartoztak.
Az állatvilág jellegzetes képviselői voltak a teknősök; az ő fosszíliáik viszonylag nagy számban kerülnek elő a Pireneusokban. Többnyire különálló páncéllemezeket vagy kisebb lemezegyütteseket találtak, amelyek segítségével a kutatók általános képet kaphattak a teknősök morfológiájáról és testméreteiről. Igen ritkán tárnak fel viszont épségben maradt teknőspáncélt, és még ritkábban olyat, ahol az őshüllők csontjai is épségben maradtak.
A katalóniai Isona i Conca Della járásban két ásatási szezonban – 2008-ban és 2009-ben –, több lelőhelyen is sikeresen tártak fel teknősfosszíliákat. A Barranc de Torrebilles-i lelőhelyen például szinte teljes fosszíliák kerültek napvilágra: több tucat páncéllemezt találtak, és egy csaknem teljes páncélt. A paleontológusok egy páncél belső részének töredékét tartják a legfontosabb leletnek. Ennek alapján azonosították és írták le az új fajt, a Polysternon isonaet. Az állat ovális, 50 centiméter hosszú és 40 centiméter széles páncéllal rendelkezett, maradványaira igen kemény homokkőrétegben bukkantak. Mivel fosszíliáit a krétakori kihalás földtani rétegeihez közel találták, nagy valószínűséggel a Polysternon nemzetség utolsó képviselője lehetett.
A Polysternon nemzetséghez tartozó két másik fajt, a Polysternon provincialét és a Polysternon atlanticumot, valamint egy lehetséges harmadik fajt, a Polysternon mechinorumot már korábban azonosították. Az ő maradványaikat Franciaország déli részén és az Ibériai-félszigeten fedezték fel.