Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Megfejtették a gorilla genomját

2012.03.08. 15:20
Cambridge-i kutatók megfejtették a gorilla genomját, így a végre összehasonlíthatják a főemlősök génállományát. Az emberek, a csimpánzok, és az orángutánok genetikai kódját már korábban feltérképezték. A kutatók azt remélik, hogy olyan genetikai különbségekre bukkannak majd, amelyek megmagyarázzák a nyelv, a kultúra és a tudomány kialakulását.

A korábbi génállomány-összehasonlítások során az már kiderült, hogy a csimpánzokkal 99 százalékban azonos a DNS-ünk, tehát ők a legközelebbi rokonaink. A cambridge-i kutatók Nature-ben publikált mostani eredményei alapján az ember és a gorilla genomja 98 százalékban egyezik. Korábban az orángutánok genomja 97 százalékos egyezést mutatott. Az ember fejlődése az orángutánétól 14, a gorilláétól 10, a csimpánzétól pedig 6 millió éve vált el.

Annak ellenére, hogy genetikai kódunk jobban egyezik a csimpánzéval, vannak olyan egyedi génjeink, amelyek alapján a gorilla áll hozzánk közelebb. Az egyik ilyen gén miatt jobb az ember és a gorilla hallása, mint a többi főemlősé. A tudósok egy része eddig úgy gondolta, hogy a hallás fejlődése tette lehetővé az emberi nyelv kialakulását – ezt az elméletet a mostani eredmények megcáfolják. Az emberi genomnak a 15 százaléka áll közelebb a gorilláéhoz, mint a csimpánzéhoz, ám ez fordítva is igaz: a csimpánz is jobban hasonlít 15 százalékban a gorillához, mint az emberhez.

Persze a genom leírása csak az első lépés, annak értelmezése, megfejtése az igazán nehéz feladat. Egy genetikai különbség biztosan nagyon fogja érdekelni az orvostudományt: az a génmutáció, amely az emberekben demenciát okoz, de a gorillákra egyáltalán nincs hatással.

Rise of the apes

A kutatásban egy Kamilah nevű nőstény nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) genomját fejtették meg. A kutatók az állat 11 ezer génjét vizsgálták meg, hogy fontos evolúciós változásokat találjanak. A legjelentősebb eredmények nem csupán a fajok közti különbségeket fedték fel, hanem a különválásuk óta párhuzamosan kifejlődött hasonlóságokat is. A Wellcome Trust Sanger Intézet által támogatott kutatást vezető Richard Durbin szerint azonban az a legnagyobb kérdés, hogy a genetikai információ vajon megmutatja-e, hogy mely gének tették először képessé az embert az elvont gondolkodásra.

„Szeretném, ha a következő húsz-harminc évben megérthetnénk, hogy mi történt a génjeinkkel az evolúciós történetünk során, és ezek a gének miként változtatták meg az agyunkat és más testrészeinket úgy, hogy modern emberré fejlődjünk” – mondta Durbin a BBC-nek. Nem valószínű, hogy egyetlen génmutáció vezetett a ma élő ember kialakulásához, vagy hogy ehhez csupán genetikai változások kellettek. Anatómiai szempontból a Homo sapiens 200 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki, de az emberi agy mérete és barázdáltsága csak 50 ezer évvel ezelőtt változott meg jelentősen. Addig a pontig az ember szinte csak egy volt a többi, Afrikában élő majomcsoport közül, amely valószínűleg a gorillákéhoz hasonló életet élt. Valaminek tehát nagyon gyorsan kellett megváltoznia ahhoz, hogy elvont gondolataink legyenek, és fejlett használati eszközöket találjunk fel, amelyek alkalmasak voltak a környezet alakítására is.

Egyetlen emberszabású majomfaj genomját nem térképezték még fel, ez pedig a bonobó. A bonobó fejlődése azonban mindössze 2,5 millió éve vált el a csimpánzétól, a fajt pedig csak 1929-ben fedezték fel. A bonobó genomjának elemzése folyamatban van, de a kutatók arra számítanak, hogy nagyon hasonló lesz a csimpánz génállományához.