Egy kínai nukleáris reaktorban a neutrínók a vártnál gyorsabban változtatták meg a típusukat, és a kísérlet eredményei alapján a fizikusok hamarosan magyarázatot találhatnak arra, hogy a világegyetem miért anyagból áll.
A neutrínók és az antineutrínók könnyű elemi részecskék, és elektron, müon és tau változataik vannak. Mindegyik neutrínó átváltozhat más típusúra, a neutrínóoszcilláció néven ismert jelenség egyik paramétere a keveredési szög, amelynek a théta 12, théta 23 és théta 13 értékei ismertek. Sokáig csak az első két keveredési szöget mérték meg, de a tavaly júniusban Japánban lezajlott T2K kísérletben sikerült tetten érni néhány müon-neutrínót, amint elektron-neutrínóvá alakultak át. Így sikerült előzetes becslést készíteni a théta 13-ról is.
A T2K megfigyeléseiben azonban nehéz volt pontosan rámutatni a théta 13 egyedi értékére, amit most a Dél-Kínában lévő Daya Bay reaktorban megtettek. A kísérletben elektron-antineutrínókat követtek nyomon, amiket a Daya Bay hat reaktorában állítottak elő. Két detektort használtak, az egyik néhány száz méterre volt a reaktoroktól, a másik két kilométerre.
A számítások szerint a théta 13 nem olyan apró, mint amekkorának korábban gondolták, és ennek komoly következményei vannak. Az eredmény azt jelenti, hogy a fizikusok kísérleteket állíthatnak össze annak tanulmányozására, hogy a neutrínók másképp viselkednek-e, mint az antineutrínók. A kínai kísérletnek hála újabb lendületet kap a neutrínókutatás, és a tudósok magyarázatot találhatnak arra, hogy az univerzumban az ősrobbanást követő szimmetria után miért maradt több anyag, mint antianyag.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
