A génmódosított növények kockázatait vizsgálták magyar kutatók

A közlemény emlékeztet: a világon több mint egymillió hektáron termesztenek gm növényt. Mindehhez azonban szigorú ellenőrző rendszer és követéses hatásvizsgálatok szükségesek a biztonság érdekében.

A magyar kutatók a gm kukorica, valamint zöldborsó állati és emberi szervezetre gyakorolt hatásvizsgálatában működtek közre. A 2008-ban indult programot az Európai Unió támogatta, és az ausztriai Medizinische Universität Wien koordinálta.

Magyarországon tilos a gm növények szabadföldi termesztése, ám forgalmazásuk meghatározott jogszabályi keretek között lehetséges. Így Magyarországon is forgalmaznak külföldről érkezett gm takarmányt és élelmiszert, amelyeket az érvényes európai jogszabályok szerint kell jelölni.

A terméken fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet (GMO). A tudományos világ ugyan megosztott a kérdésben, de a transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a gm termékek szabadon áramlanak a világban.

A magyar kutatócsoport az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében fogadta el a felkérést a tudományos kísérletben való részvételre. A projekt célja, olyan biomarkerek, biológiai jelek, értékelhető hatások kifejlesztése volt, amelyek az engedélyezett és piacon forgalmazott gm növényt tartalmazó élelmiszerek egészségügyi kockázatát előre jelzik.

A KÉKI szakmai csoportja ezen belül azt kutatta, hogy laboratóriumi és háziállatok szervezetében mi történik, ha gm takarmányt kapnak rövid, közepes és hosszú távon. A magyar csoport biológiai minták (vér, szervek, gyomor- és bélfolyadék) vizsgálatával szűrte ki, miként hat az érintett állatok szervezetére a gm táplálék.

A magyar kutatók által végzett egyik kísérletben például gm kukoricát etettek sertésekkel, majd megvizsgálták, hogy ez a takarmány hatással van-e az immunválasz minőségére. A laboratóriumi elemzések semmiféle káros következményt nem mutattak ki az állatoknál. A transzgén kapcsán termelődő új fehérje a sertés tápcsatornájában még kimutatható volt, ám a vérplazmában, a szervekben és az izomban már nyomokban sem volt tetten érhető. Ugyanezzel a végeredménnyel zárultak az atlanti lazacokkal végzett kísérletek is.

A másik kísérletben olyan, még nem engedélyezett GM borsót vizsgált a konzorcium, amelyet egy szénhidrátbontó enzimet gátló fehérje segítségével rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tettek. (Nem támadta meg a zsizsik.) Mivel ez a fehérje más kutatócsoport mérései alapján egérben allergiát okozott, ezért a konzorcium ezt a GM növényt használta fel vizsgálati modelljeiben, többek között az allergia vizsgálatok modelljében is. A magyar kutatók feladata az volt, hogy klinikai és immunológia módszerekkel vizsgálják meg, hogy a hüvelyes allergia kialakulásában ez a bizonyos gátló fehérje, az alfa amiláz inhibitor is szerepet játszik-e. S amennyiben igen, a GM növény fogyasztása jelenthet-e egy újabb kockázatot a hüvelyes allergiában szenvedő betegeknek.

Az eredmények szerint a hüvelyes növények fogyasztását követően gyomor- és bélpanaszokat, bőrtüneteket és légzési nehézségeket mutató betegekben kialakulhat a gátló fehérjével szembeni érzékenység is, a tüneteket nem produkáló egészséges kontrolcsoporttal szemben. Ezt a kedvezőtlen immunológiai reakciót a betegtől független vizsgálatok során hőkezelt (megfőzött) GM borsóval szemben már nem sikerült kimutatni.

A közlemény szerint Gelencsér Éva élelmiszerkutató, a kutatócsoport magyar tagja a konzorcium tevékenységének egyik legfontosabb eredményeként értékelte a gm szervezetek piacra kerülése utáni nyomon követésre tett új módszertani javaslatot. A konzorcium ugyanis olyan egységes, úgynevezett „klaszterezés és neurális hálózat” létrehozását javasolta, amely egy adatbázisban összesítené a transzgenikus élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt. Így több adat ismeretében segítené a kockázatbecslést, illetve fokozná a biztonságot.