Az összes ragadozó dínó tollas lehetett
A theropodák (szörnylábúak) két lábon járó, többnyire ragadozó dinoszauruszok voltak. Az utóbbi években több tollas theropoda fosszília került napvilágra, de minden esetben a Coelurosauriák közé tartoztak. E kiterjedt csoporthoz tartozott a T. rex és a madarak is, amelyek a coeluroszauruszok egyetlen ma élő leszármazottai. A Sciurumimus albersdoerferit viszont a Megalosauridae-dinoszauruszok közé sorolják, vagyis a szabály alóli első kivételt jelentik.
"Az összes ismert tollas ragadozó dinoszaurusz a madarak közeli rokonai. A Sciurumimus albersdoerferi sokkal előbb jelent meg az evolúciós családfán, ami azt is jelentheti, hogy az összes ragadozó dinoszaurusz tollazattal rendelkezhetett" – magyarázta Oliver Rauhut német paleontológus.
A fiatal egyed fosszíliái Bajorország északi részén, mészkőrétegekből kerültek elő. Az igen jó állapotban fennmaradt maradványokon jól látszik a rostos tollazat lenyomata. A Sciurumimus albersdoerferi elnevezés a mókusfélék családjához tartozó egyik nemre, a Sciurusra utal, és mókusszerűt jelent, tekintettel az állat rendkívül dús tollazatú farkára.
A Sciurumimus albersdoerferi nem csupán a tollazata miatt érdekes. Szinte teljes a csontváza, és azt a ritka alkalmat kínálja a paleontológusoknak, hogy egy fiatal egyed maradványait megvizsgálhassák. Ez az egyed mindössze 71 centiméteres volt, és keskeny, hegyes fogaiból ítélve rovarokra és egyéb apró zsákmányra vadászhatott.
"Régóta feltételeztük, hogy a dinoszauruszok életmódja változott növekedésük során. A Sciurumimus albersdoerferi fogazata például lényegesen eltér más ismert Megalosauridae-dinoszaurusztól, ami azt jelenti, hogy különbözhetett az étrendje" – fejtette ki Rauhut. A felnőtt megaloszauruszok testhossza elérte a 6 métert, súlyuk pedig meghaladta az 1 tonnát. Ragadozók voltak, amelyek más dinoszauruszokat is elejtettek.