Az óceánból nyernének energiát
Az óceánokból nyert energiával akár egy Melbourne méretű város ellátása is lehetséges lenne 2050-re – ezt állapította meg a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet, a CSIRO. Legfrissebb jelentésükben azt kutatták, hogyan lehetne kinyerni az óceánok erejét a hullámzásból és az árapály jelenségből. Kutatásukat az motiválta, hogy az energiaárak várhatóan a jövőben is tartósan emelkedni fognak, ezért indokolt az alternatív energiaforrások feltérképezése.
Az Ocean renewable energy: 2015-2050 című tanulmány szerint 2050-re Ausztrália energiaellátásnak akár 11 százalékát is biztosíthatnák az óceánból, ami megfelel egy Melbourne méretű városnak. A jelentésben négy különböző módját határozták meg az óceánokból származó energia kinyerésének.
Az árapály jelenségre épülő módszerben a hagyományos turbinákat alkalmaznák, amiket Nyugat-Ausztráliában, a Kimberley régióban, valamint Tasmania északkeleti részén lehetne telepíteni. Ezek nagy előnye lenne, hogy semmilyen módon nem károsítanák a környezetet. A hullámok energiájának felfogásához három különböző módszert is kitaláltak. Ezeket főleg a déli parton, Perth környékén lehetne telepíteni, esetleg a keleti partvidéken. Ausztrália természeti adottságai miatt elsősorban a hullámokra lehetne támaszkodni, de hasznosítanák az óceán termikus energiáját és az áramlatokat kísérő szeleket is, amik a terv szerint szélturbinákat hajtanának meg.
A CSIRO energiarészlegének főnöke, Alex Wonhas bizakodó, ugyanakkor valószínűsíti, hogy az óceáni energia felhasználásáig még sokat kell várni. Szerinte környezetvédelmi, technikai és kereskedelmi akadályok egyaránt hátráltatják a munkát. Wonhas úgy véli, a technikai akadályok leküzdésére talán a következő két évtizedben kerülhet majd sor.
Az ausztrál Carnegia cég ezzel szemben már dolgozik azon a technológián, ami kihasználhatja a hullámok energiáját. A cég a közelmúltban szerződést kötött Ausztrália legnagyobb haditengerészeti bázisának, a Perth közelében lévő Garden Islandnek az ellátásáról. A cég 60 millió dollárt költött a fejlesztésekre, amihez az ausztrál kormánytól még 16 millió dollárt kaptak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
