Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Lakhatósági zónában lévő bolygót találtak

2012.08.30. 12:48

Az első cirkumbináris exobolygó, a Kepler-16b felfedezése után egy évvel a Kepler űrteleszkóp olyan fedési kettős rendszert azonosított, melyben a két csillag körül két bolygó kering, az egyik ráadásul a lakhatósági zónában.

A Kepler-47 katalógusjelű, a Hattyú csillagképben megfigyelhető fedési kettőscsillag 4900 fényévre van tőlünk. A páros tagjai 7,45 napos periódussal keringenek a tömegközéppontjuk körül, és mivel a pálya síkja a látóirányba esik, ugyanezzel a periódussal a komponensek regulárisan takarják is egymást a Naprendszerből nézve. Az egyik csillag méretében hasonlít a Naphoz, de fényessége csak 84 százaléka annak, a másik azonban aprócska, mérete mindössze harmada a Napénak, fényessége pedig még az 1 százalékát sem éri el.

A Kepler adatbázisában jelenleg 2300 bolygójelölt, valamint 2100 fedési kettőscsillag található. Az első, ilyen rendszerben keringő bolygót, a Kepler-16b-t alig egy éve fedezték fel, a Kepler-47 pedig az első olyan fedési kettős, melyben úgynevezett cirkumbináris pályán két bolygó is mozog. Az egyik bolygó ráadásul a rendszer lakhatósági zónájában található.

Fantáziarajz a Kepler-47 rendszeréről. A csillagpár az első olyan fedési kettős, melyben két bolygó kering cirkumbináris pályán.
Fantáziarajz a Kepler-47 rendszeréről. A csillagpár az első olyan fedési kettős, melyben két bolygó kering cirkumbináris pályán.
Fotó: T. Pyle / Caltech

A felfedezést jegyző kutatócsoport vezetője, Jerome Orosz, a San Diego Egyetem munkatársa szerint az egyedülálló csillag körül keringő egyedülálló bolygó esetével ellentétben egy cirkumbináris rendszerben a bolygóknak mozgó célpont előtt kell elhaladniuk, emiatt a tranzitok, illetve a köztük eltelő idő hossza lényegesen változhat. Ez egyrészt nehezíti az ilyen rendszerek felmérését, másrészt azonban pont ezekből az effektusokból lehet valójában tudni, hogy a bolygók cirkumbináris pályákon keringenek.

A belső bolygó, a Kepler-47b 49,5 napos periódussal kering a kettős körüli pályáján, mérete a Földének háromszorosa, ezzel az ismert cirkumbináris bolygók közül a legkisebb. A hőmérséklete valószínűleg magas, túlfűtött légkörében vastag metánköd takarhatja az egész bolygót. A külső planéta, a Kepler-47c 303,2 napos periódussal kering éppen a rendszer lakhatósági zónájában. A Neptunusznál valamivel nagyobb bolygó azonban valószínűleg egy gázóriás, melynek légkörében vastag vízgőzfelhők ugyan lehetnek, az élet hordozására azonban nem alkalmas.

A Naprendszer és a Kepler-47 rendszerének összehasonlítása. A két cirkumbináris pályán mozgó bolygó közül az egyik, a Kepler-47c a rendszer lakhatósági zónájában kering, de valószínűleg gázbolygó, így nem várható rajta szilárd felszín és folyékony víz jelenléte. A rendszert bemutató animáció itt tekinthető meg.
A Naprendszer és a Kepler-47 rendszerének összehasonlítása. A két cirkumbináris pályán mozgó bolygó közül az egyik, a Kepler-47c a rendszer lakhatósági zónájában kering, de valószínűleg gázbolygó, így nem várható rajta szilárd felszín és folyékony víz jelenléte. A rendszert bemutató animáció itt tekinthető meg.
Fotó: T. Pyle / Caltech

William Borucki (NASA Ames Research Center), a Kepler program vezetője szerint a Kepler-47 bizonyíték arra, hogy bolygórendszer nem csak egyedülálló csillagok körül alakulhat ki és maradhat fent, hanem olyan környezetben is, mint egy kettőscsillag birodalma. Greg Laughlin, a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem kutatója úgy véli, hogy egy ilyen rendszer kialakulása a jelenlegi bolygókeletkezési elméletekkel nehezen magyarázható, ezért a Kepler-47 rendszerének léte az elméleti szakemberek számára is komoly kihívást jelent.