Mindenki tudósnak születik

Egy amerikai tanulmány szerint a gyerekek úgy gondolnak és tanulnak az őket körülvevő dolgokról, ahogy a tudósok gondolkodnak és tanulnak a kísérletekben. Hipotéziseket formálnak, tesztelik őket, elemzik az eredményeket és tanulnak a cselekvéseikből és mások cselekvéseiből, természetesen a gyerekektől megszokott formában. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez a típusú tanulás elengedhetetlen a gyermekkorban. A University of California kutatóinak véleménye szerint az iskola előtti tanítás akadémikusabbá tétele meghatározó lehet.

A gyerekek valószínűségi modelleket használnak, a világot mintázatokon keresztül ismerik meg, amelyeket arra használnak, hogy jóslatokat tegyenek. Ez a világnézetük drasztikus megváltozásához vezethet, pont úgy, ahogy egy tudományos kísérlet – mondta Alison Gopnik pszichológus, a tanulmány egyik szerzője.

Például, egy kísérletben elektronikus kütyüvel játszottak a gyerekek, amely világított és zenét játszott, ha bizonyos részeit bizonyos módon rendeztek el. A gyerekek több kombinációt kipróbáltak, megtanulták, mi működik és mi nem, és az eredménytől függően módosították a módszerüket. A mindennapi játék egyfajta kísérletezés – a világ megismerése, adatok beszerzése, majd azok használata új konklúziókhoz vezet.

Az eredmények új típusú kutatási módszereken és matematikai modelleken alapulnak, amelyek segítik a tudósokat, hogy tanulmányozzák a gyerekek tanulási módszereit. Az elmélet, miszerint a gyerekek tudósok, nem annyira nyilvánvaló, mint az gondolnák, különösen, ha belegondolunk abba, hogyan alakítják ki ma a tanórákat. A tanulmány szerzői szerint jó lenne, ha a gyerekek – főleg az iskola előtti korban lévők – nem kötött leckéket kapnának, inkább játszaniuk kell, szabadon, hogy nyugodtan felfedezhessék a világot.