Tizenkét akadémiai intézet vezetőit nevezték ki
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Tizenkét akadémiai kutatóközpont és kutatóintézet főigazgatóit és igazgatóit nevezte ki Pálinkás József. A januárban hivatalba lépő intézményvezetők kedden vették át megbízóleveleiket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől.
A versenyképesség és a hatékonyság jegyében alakult át idén január elsejével az MTA szétaprózott kutatóhálózata. Változatlan formában a Szegedi Biológiai Központ (SZBK), az Atommagkutató Intézet (ATOMKI), a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI), a Nyelvtudományi Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) működik tovább. A kilenc új kutatóközpontot egy évre megbízott vezetők irányították, míg időközben lebonyolították a főigazgatói és igazgatói posztokra kiírt pályázatokat. A kilenc intézetből hétben januártól az eddigi megbízott vezetők folytathatják a munkát, a Természettudományi Kutatóközpontot Szépvölgyi János helyett Keserű György Miklós irányítja majd, aki a Richter Gedeon Rt.-től igazolt át, az Energiatudományi Kutatóközpont élén pedig Gadó Jánost Horváth Ákos váltotta, aki korábban is az intézmény munkatársa volt. A vezetők mandátuma három évre szól.
A változatlan formában működő intézetek vezetői közül öt évre hosszabbították meg Freund Tamás, a KOKI és Ormos Pál, az SZBK vezetői megbízását, Inzelt Péter (SZTAKI) pedig két évre kapott bizalmat. "Az új struktúrában jobban bevonhatjuk a főigazgatókat és az igazgatókat az akadémiai döntéshozatalba, például a beruházások, a kutatási irányok kijelölésébe" – hangsúlyozta Pálinkás József.
Az elnök szerint az elmúlt egy év átmeneti időszak arra szolgált, hogy az intézményeken belül megtörténjenek a szükséges átalakulások, a finomhangolások. A koncentráltabb kutatási stratégiát célzó átalakítások ugyanis lényegesen többet jelentenek adminisztratív átszervezésnél.
"Az intézményeknek át kell állniuk egy korábbinál koncentráltabb működésre, ami azt jelenti, hogy olyan tudományos programok végrehajtását várjuk, amelyek nagyobb kutatói összefogást igényelnek. Ennek egyik eszköze, hogy a tudomány világában másutt jól ismert kutatásvezetési rendszert kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy van egy program, annak egy vezetője, az intézetek pedig valamiféle hivatali működés helyett olyan struktúrában tevékenykednek, amely a kutatási feladat megoldásához a legalkalmasabb" – magyarázta.
Az új intézményhálózati rendszer előnyeit sorolva példaként említette, hogy több második kategóriájú berendezés vásárlása helyett olyan elsőrangú eszközöket lehet beszerezni, amelyeket közösen használnak a kutatóközpontok és -intézetek. Pálinkás szerint különösen nagy lehetőséget nyújt majd a Műegyetem kampuszára költöző Természettudományi Kutatóközpont (TTK), ahol több diszciplína működik majd egymás mellett.