Elza
-3 °C
1 °C

Meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyv érvényességét

2012.12.08. 23:44
A kiotói egyezmény az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely 2012 végéig az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezett 35 fejlett államot, köztük Magyarországot is. Az idei klímakonferencián a résztvevő 200 ország képviselői nyolc évvel, 2020-ig meghosszabbították az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyvet.

A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás. Az egyeztetés kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. A résztvevők végül meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet, de az új megállapodás sokak szerint látszatmegoldás.

Kiábrándító végeredmény

A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény. A kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést, vagy elkerülhetővé tegyék az újabb áradásokat, aszályokat, hőhullámokat és a tengerszintek emelkedését.

Az egy évvel ezelőtti, Durbanben tartott klímakonferencián a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy az 1997-ben megkötött, 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakát folytatják, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A dohai konferencián arról kellett dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. A tavaly elfogadott útiterv végrehajtását is ki kellett volna dolgozni, hogy kötelező normákat rendeljenek a szén-dioxid-kibocsátáshoz, erre a témára majd 2014-ben térnek vissza.

Többen visszakoztak

Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így csak az Európai Unió és Ausztrália tartott ki a további szigorítás mellett. Ez várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a bolygó klímájára, mivel az EU és Ausztrália csupán a világ károsanyag-kibocsátásnak 15 százalékáért felel.

Kanada már tavaly jelezte, hogy értelmetlennek tartja a jegyzőkönyv meghosszabbítását, mivel a megállapodásban nem vesz részt a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok. A döntésben szerepet játszhatott, hogy az országnak komoly bírságot kellett volna fizetnie, ugyanis nem csökkentette, hanem növelte a károsanyag-kibocsátását, a visszakozással azonban mentesült a bírság alól. Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője tavaly azt nyilatkozta, hogy amíg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt.

Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója még tavaly kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a fejlett országok nem tartják magukat az egyezményben foglaltakhoz. A kínai tárgyalópartnerek szerint ennek nem csak gyakorlati, hanem szimbolikus értéke is lenne: ezzel elismernék, hogy a globális felmelegedés a fejlett országok iparosodásának köszönhető.

Még két fok, és végünk

Az ENSZ által novemberben közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius-fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

Több kutatás szerint a globális átlaghőmérséklet látszólag alacsony emelkedése is súlyos következményekkel járhat. 2-4 fokos emelkedés hatására kihalhatnak a jegesmedvék, Banglades és Egyiptom víz alá kerülne, Afrika gyakorlatilag felperzselődne és élhetetlenné válna, a kevés erőforrással rendelkező miniállamok pedig – mivel képtelenek lennének önfenntartásra – katasztrofális veszteségeket szenvednének.