Auguszta
-4 °C
2 °C

Érdemes másfél napig nem aludni?

2013.02.09. 00:43
EU-s csúcsot tartottak az állam- és kormányfők Brüsszelben. A politikusok csütörtök reggel érkeztek, a döntéshozatal pedig annyira elhúzódott, hogy azóta sem aludtak. Lehet így normálisan dönteni? Mit okoz a nem alvás? Más állapotba kerülünk másfél napnyi nem alvás után? Különbség van a nemek között, de az sem mindegy, hány évesek vagyunk.

A mostani EU-csúcsra csütörtök reggel érkeztek az állam- és kormányfők Brüsszelbe. Több előzetes megbeszélés is volt csütörtök délelőtt, Orbán Viktor is részt vett a kohézió barátai nevű csoport utolsó egyeztetésén. Hivatalosan délután háromkor kezdődött volna a csúcs, ám ez végül este kilencig tolódott. Addig sem unatkoztak persze az összegyűltek: szakértőikkel számoltattak, kisebb csoportokban egyeztettek, és bejártak Herman Van Rompuy tanácsi elnök szobájába is.

Csütörtök hajnal óta tehát alig aludhattak a politikusok, és péntek délutánra még kemény tárgyalások várnak rájuk. Ennyire ritkán húzódik el egy csúcs, de jellemző, hogy ha az Európai Tanács összeül, akkor nincs rendes alvás. Tipikusan csütörtök estétől péntek kora délutánig, vagy péntek estétől szombat ebédig tartanak ezek a találkozók.

A leghosszabb csúcs

Az eddigi leghosszabb tanácsi csúcsot 2000 decemberében, Nizzában tartották. (Néhány éve mindig Brüsszelben van a csúcs, de előtte az éppen elnöklő ország volt a vendéglátó.) A nizzai szerződés elfogadásával végződő találkozó öt napig, csütörtöktől hétfőig tartott. Pedig akkoriban még csak 15 ország volt tagja volt az EU-nak, és nem 27 mint most.

Évtizedek óta a tanácsi üléseket éjjelente tartják az EU-ban. Egyrészt azért, mert így a legegyszerűbb időpontot egyeztetni: éjszakára jellemzően a vezetőknek nincs más hivatalos programjuk. Másrészt éjjel kisebb az esély, hogy belföldi gondokkal megzavarhatják őket, így csak egymásra kell figyelniük.

Nagyon fontos érv, hogy sokszor világgazdasági szempontból is jelentős ügyek vannak napirenden. Vagyis jobb olyankor tárgyalni, amikor a tőzsdék zárva vannak. Így a piac nem tud nyomást gyakorolni a menet közben kiszivárgott hírek alapján, és a politikusok sem tudják kiszivárogtatásokkal manipulálni a piacokat.

Van egy fontos pszichológiai érv is az éjszakai tanácskozások mellett: a napfelkelte egy lélektani határ, amire általában szeretne mindenki megegyezni. Bár ez nem mindig sikerül – például most sem jött össze – de azért sokszor érezhetően számít az új reggel nyomása. Nem egyszer fordult elő az elmúlt években, hogy hajnali 5 óra körül egyeztek meg. De milyen hatással van a sok alvásmegvonás a tanácskozók szervezetére, vagy akár a döntésekre?

Sokáig nem lehet csinálni

Egyszeri, azaz akut nem alvás még nem veszélyes. Az ember másnap fáradt, és a koncentrációkészsége sokkal rosszabb lehet a megszokottnál. Vannak viszont olyan emberek, akikre egy rövid nem alvás ellenkezőleg hat: nem fáradtak lesznek, hanem felpörgeti őket. „Általában azt szoktuk mondani, ha valaki nem alussza ki magát egyszer, annak hosszú távú negatív következménye nincs, sőt még terápiásan is szoktuk használni azért, hogy az alvást rendbe rakjuk” – tudtuk meg Purebl Györgytől, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettesétől.

A nem alvás akkor veszélyezteti az ember egészségét, ha nem egyszer fordul elő, hanem rendszeresen, ez alatt sokszor heteket, hónapokat kell érteni. Az egyszeri nem alvás nem károsítja az egészséget, azt viszont okozhatja, hogy az ember nem tud olyan jól koncentrálni, a figyelme sokkal jobban szór, a kialvatlanság miatt sokkal könnyebben hibázik és szenved balesetet.

Alvásujjlenyomatunk van

Ettől függetlenül az egyszeri alváshiány az emberek egy részére éppen fordítva hat, felpörgeti őket, kreatívabbak lehetnek. A szervezet eltérő reakciója valószínűleg genetikai eredetű. Az alvás genetikailag erősen meghatározott, de van rengeteg környezeti tényező is, ezért a végeredmény nagyon egyéni. „Létezik egy olyan fogalom, amit úgy hívunk, hogy alvásujjlenyomat. Ha az ember alvását laborban vizsgálják, akkor tapasztalható. A különböző alvásgörbéinek összessége, az éjszaka alatt megvizsgált alvásjelenségeinek összessége olyan egyedi mintázatot határoz meg, ami nagyon jellemző rá, majdnem annyira, mint az ujjlenyomat” – magyarázza Purebl.

Éppen ezért reagálnak nagyon egyéni módon az emberek az egyszeri, akut kialvatlanságra is. Nagyon függ az életkortól is, ki mennyire bírja a nem alvást. A fiatalok sokkal könnyebben kompenzálnak egy kialvatlan éjszakát, mint az idősebbek, mert alkalmazkodóképességük általában még jobb.

A nemek között is különbség van: a nők általában érzékenyebbek az ilyen típusú alvászavarokra, mint ahogy mindenféle ritmusfelborulásra is, minden olyan problémára, amelyben a cirkadián ritmus – napi biológiai óra – megzavarodik. A nők szervezete sokkal inkább alárendelt mindenféle ritmusoknak fontos számukra a havi ritmus is (vagyis a női nemi hormonok ritmusa), de az éves ritmus is jobban érződik náluk.

A váltott műszak sokaknak nem jó

A többszöri egymás utáni kialvatlanságra viszont mindenki rosszul reagál, mivel az alvás létfontosságú. Van, aki rendszeresen nem alussza ki magát, sokszor ez a munkával jár. A váltott műszakot sokan azért nem bírják, mert mire átállnának az egyik fajta alvás-ébrenléti ciklusra, vissza kell állni az eredetire, ezért állandóan szenvednek. „Ha valaki folyamatosan nem tud alkalmazkodni, az már biztos, hogy egészségkárosító. Egy európai vizsgálat szerint, ha az emberek huzamosabb ideig kevesebbet alszanak mint öt óra, az már befolyásolja a halálozást, megbetegedést is. Nemcsak a betegségek miatt, hanem a balesetek miatt is: a kialvatlanság mindenféle balesetek számát növeli, a közútiakét is”.

A döntéshozatalt is befolyásolhatja az ébrenlét ideje. Általában az emberek döntéshozatalának van egy optimuma, de ez is nagyon egyéni különbségeket mutat. Két szélsőséges csoport van, de az emberek legnagyobb része egyikbe sem tartozik bele, mert a bioritmusa rugalmas, képes az alkalmazkodásra.

A két csoport a baglyok és a pacsirták. A bagoly-típusú – szakszóval: esti nokturnális preferenciájú – emberek este, éjszaka aktívak, ez a kreativitásuk csúcsa, ilyenkor jobban is döntenek. Ők éjszaka dolgoznak, ekkor írnak, ilyenkor tudnak a legjobban tanulni.

A pacsirta típusú emberek gyakorlatilag fordítva működnek. Ha valamilyen elvégzetlen feladatuk van, inkább előbb felkelnek, náluk a nap eleje az, amikor hatékonyak. Az emberek nagy része azonban rugalmas kronotípusú, alkalmazkodni tud mindegyik helyzethez. Ezek után csak abban reménykedhetünk, hogy a EU országainak döntéshozói mind baglyok.