Kétéves üzemszünetet tart az LHC
Csütörtöktől közel két évre leáll az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC), hogy elvégezzék a szükségessé vált javításokat, illetve felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energián történő ütköztetésére.
A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztetője Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek, általában igen rövid élettartammal; a kutatók ezeket tanulmányozva próbálják megfejteni az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait.
Tuning és karbantartás
Simon Baird, a CERN műszaki részlegének igazgatóhelyettese szerdán közölte, hogy a helyreállítási munkálatok az ütköztető teljes hosszát érinteni fogják, és egyidejűleg nagyszabású korszerűsítéseket is végrehajtanak a Nagy Leállás 1 (Long Shutdown, LS1) ideje alatt. Az LHC mellett felújítják a proton szinkrotront (PS) és a szuper proton szinkrotront (SPS), a rendszer részecskegyorsítóit is. A mérnökök 25 új, biometrikusan ellenőrzött hozzáférési pontot is beépítenek a rendszerbe, valamint szétszedik és kicserélik az alagút teljes szellőztető rendszerét is: az új légbefúvó egységek óránként 576 000 köbméter levegőt tudnak cserélni.
Az LS1 alatt a tudományos munkálatok zavartalanul folytatódnak, és bőven lesz tennivaló is. Tavaly az LHC négy ütközési pontján nyalábonként 4-4 teraelektronvolttal, azaz összesen 8 TeV-vel ütköztették a protonnyalábokat. A CERN akkori közleményében megjegyezte, hogy a 8 TeV új világrekord: ez az energia az új fizika kezdetét jelenti, mivel jelentősen megnöveli a felfedezések valószínűségét a nagy hadronütköztetőben. A tervek szerint 2014 vége felé megkezdenék a nyalábonkénti 6,5 TeV-es energián (13 TeV) történő ütköztetéseket, ami újabb mérföldkövet jelentene az új fizika történetében. A végső cél a nyalábonkénti 7-7 teraelektronvolt (14 TeV) elérése.
A CERN két független kutatócsoportja tavaly júliusban jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során, mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján. Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
