A Brown University kutatói olyan, motoros denevérszárnyat építettek, ami új információkat adhat a valódi szárnyak működéséről. A robot alakja és mozgása teljesen olyan, mint a valódi denevéreké, a mozgást szélcsatornában is tesztelik. A mozgó szárny keltette aerodinamikai erőket rögzíti a jelátalakító, és a három szervomotor által kiadott erőből a kutatók azt is ki tudják számolni, mekkora energiára van szükség a szárnyak mozgatásához.
Fotó: Kenneth Breuer és Sharon Swartz / Brown University
A tesztek azt mutatták, hogy a robotszárny képes az alapvető mozgásokra, elegendő lökést és emelkedést tud biztosítani, hogy elbírja a modell súlyát. A robotszárnyat Kenneth Breuer és Sharon Swartz professzorok tervezték, korábban évekig tanulmányozták a denevérek anatómiáját és az állatok repülését.
A robotszárnnyal olyan adatokhoz juthatnak, amit soha nem tudnának élő állatok tanulmányozásával megszerezni. A denevérek ugyanis nem tudnak úgy repülni, hogy mindenféle műszerek vannak rájuk aggatva, ráadásul az állatokat igen körülményesen lehet csak rávenni arra, hogy egy mesterséges szélcsatornában repüljenek, a kamerák látószögében maradva. Ez a modell azonban pont azt csinálja, amit a kutatók szeretnének tőle.
Az elvégzett kísérleteket még ki kell értékelni, az erről szóló tanulmányok a későbbiekben jelennek majd meg. Az egyik ilyen összegzés a szárnyak mozgásáról szól, a denevérek és néhány madár ugyanis hátrahajtja a szárnyát repülés közben. A korábbi kutatások szerint ez energiát takarít meg az állatoknak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
