További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
Tornádók a világ számos pontján ki tudnak alakulni, így Magyarországon is. Bár Magyarországon kisebb számban fordulnak elő, megjelenésük nem rendkívüli. A tornádók kialakulásához a legideálisabb feltételek Észak-Amerika hatalmas síkságain vannak jelen, melyeket nem szelnek át kelet-nyugat irányú hegyláncok.
Az oklahomai tornádó
Fotó: Gene Blevins
A nagy kiterjedésű síkságok felett az észak felől érkező hideg száraz, dél felől pedig a meleg nedves levegő találkozik, így feláramlás kezdődik, ez általában hidegfront mentén történik. Észak-Amerikában ezek a feltételek gyakran teljesülnek, az északi áramlásokkal a hideg levegő zavartalanul el tud jutni egészen Texasig, vagy akár még Floridáig is – magyarázta Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa. Észak-Amerikában alakulnak ki a legerősebb tornádók, de ott sem gyakran fordulnak elő ilyen erős tornádók, mint az oklahomai. Berceli szerint az összes tornádó kevesebb, mint egy százaléka esik ebbe a tartományba.
Magyarország tornádótérképe
Fotó: Időkép
Az európai kontinens belsejében és Magyarországon nem olyanok a földrajzi adottságok, hogy akadálytalanul áramoljanak a légtömegek északról dél felé, vagy akár fordítva, ezt elsősorban a Kárpátoknak, Európában pedig az Alpoknak köszönhetjük. Ennek ellenére Magyarországon is ki tudnak alakulni tornádók, de ezek nem tudnak olyan erősségűvé válni, mint a hétfői oklahomai tornádó. Általában EF0 és EF1 erősségű szélviharok alakulnak ki (az EF1 esetén a szélsebesség nem éri el a 180 kilométer/órát). Az ilyen tornádó is tud károkat okozni, ugyanis megbonthatja a háztetőket, betörheti az ablakokat, leszaggathatja a vezetékeket, kisebb fákat csavarhat ki, vagy gyenge szerkezetű melléképületeket rongálhat meg nagyobb mértékben.
Ritkább esetben előfordul Magyarországon EF2-es erejű tornádó is, például 2010. augusztus 16-án Mezőkövesden volt ilyen erejű szélvihar. Az akkori tornádó szélsebessége meghaladta a 180 kilométer/órát.
Tornádó Sárrétudvaron
Fotó: Torok72 / Időkép
EF2-est meghaladó tornádóról egy feljegyzés született eddig, ez volt egyben az eddig feljegyzett legerősebb tornádó Magyarországon, mely 1924. június 13-án pusztított Biatorbágy és Vác között. Egyes becslések szerint a régebben használt eredeti Fujita skála alapján az F4-es erősséget (ez a korrigált Fujita skálán EF5-ösnek felel meg) is elérhette a pusztítás mértékét figyelembe véve, valamint a számítások szerint egyes széllökések akár a 370 kilométer/órát is meghaladhatták. Összességében azonban elmondható, hogy Magyarországon olyan nagy erejű tornádókra, melyek alapjaiban rombolnak le erős szerkezetű épületeket, mint az Egyesült Államokban, nem kell számítanunk.
A meteorológus azt sem jelentené ki, hogy gyakrabban alakulnak ki tornádók a klímaváltozás miatt. Egyszerűen arról van szó, hogy több az észlelés. A technika fejlődésével ma már mindenki olyan fényképezőgépes telefonokkal járkál, ennek köszönhető, hogy ma már a pusztán kialakuló kis porördögökről is mindenki tudomást szerez, de 40-50 évvel ezelőtt egy tőlünk nem is olyan messze, néhány tíz, vagy száz kilométerre elhaladó tornádóról senki sem tudott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
