Négymilliárd éve kellett volna a Marsra menni
Négymilliárd évet késtünk a Mars terraformálásával a Spirit Mars-járó adatai szerint. A rover marsi meteorokból és kőzetekből vett mintáit elemezve oxfordi kutatók arra jutottak, hogy a vörös bolygó légköre négymilliárd évvel ezelőtt oxigénben gazdag volt. A földi légkör 2,5 milliárd évben jutott csak el ide.
Az az oxidáció, ami miatt vörös bolygónak is hívjuk a Marsot, arra utal, hogy arrafelé már párás, meleg és rozsdás volt minden jóval azelőtt, hogy a Földön a maihoz hasonló levegő lett volna. A következtetést a Gusev-kráterben vett mintákra alapozzák a szakemberek. A kőzetminták ötször annyi nikkelt tartalmaztak, mint a Földre eljutott, marsi eredetű meteoritok, és erre jó ideje nem talált magyarázatot senki – a tudósok már-már azt is kétségbe vonták, hogy a meteoritok forrása valóban a marsi vulkanikus tevékenység lett volna.
„Azt láttuk, hogy mind a meteoritok, mind a felszíni kőzet egyértelműen összeköthető a Mars mélyebb kőzetrétegeivel, azonban a felszíni kőzet sokkal többet töltött oxigénben gazdag környezetben” – mondta dr. Bernard Wood, a kutatócsoport vezetője. Ez azért meglepő, mert a meteoritok viszonylag fiatal, 180-1400 millió évesek, míg a Gusev-kráterben vett kőzetminta 3700 millió éves is lehet. A kutatók magyarázata szerint a jelenség magyarázata a szubdukcióban, vagyis a kőzetek folyamatos körforgásában rejlik.
A fiatal Mars felszínén egyszer már eloxidálódott kőzetek a tektonikus lemezek találkozásánál a bolygó belsejébe süllyedtek, majd négymilliárd évvel ezelőtt újra a felszínre kerültek, míg a vulkanikus tevékenységből származó, a Földig is eljutó meteoritok a bolygó mélyebb, az oxigénben gazdag levegővel soha nem érintkező rétegeiből jöttek.