Nem kutyaúsznak az emberszabásúak
A legtöbb emlős kutyaúszásba kezd, ha olyan mély vízbe kerül, ahol nem ér le a lába. Az emberszabásúak azonban ösztönösen máshogy úsznak, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek.
A johannesburgi Witwatersrand Egyetem felvételén egy orangután és egy csimpánz látható, ahogy – az átlagos állatkísérletektől eltérően – boldogan úszkál. A csimpánzok a földön, az orangutánok a lombok között érzik jól magukat leginkább, azonban ha biztonságosnak vélt vízfelületet talál, mindkét faj szívesen csobban bele. A kísérlethez használt medence tiszta víze miatt az állatoknak attól sem kellett tudat alatt tartaniuk, hogy a veszély a felszín alól fenyegeti őket.
Mindkét állat ugyanazt a típusú úszást használta, ami valahol félúton van a mell- és a gyorsúszás között található. A karok előre nyúlnak, és a vízfelszínnel párhuzamosan mozogva tempóznak hátra, a lábak pedig leginkább a mellúszásnál használt rúgásokkal hajtják előre a testet, és a végtagok egymástól függetlenül mozognak. Az emlősök nagy része ezzel szemben a vízben is futni próbál, mellső és hátsó lábaik egyaránt a vízfelszínre merőlegesen mozognak. A kutatók szerint a magyarázat az lehet, hogy az emberszabásúak váll- és combizületeinek felépítése teljesen más, például mindenféle veszély nélkül a hátuk mögé tudják forgatni a karjukat, így nyilván a vízben is más mozdulatok tűnnek természetesnek.
A felvételen az is látszik, hogy az állatok akár a víz alá is lemerülnek, ha a kutatók arra kérik őket, hogy hozzanak fel valamit a medence aljáról, bár legtöbbször inkább a lábukat használják a feladat végrehajtásához.