![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Középkori kórházból elitétterem
További Tudomány cikkek
-
A pamplonai bikafuttatáson derült ki, máshogy mozog a pánikoló tömeg, mint gondolták
- A WHO rákkeltő címkével látná el a szeszes italokat Európában
- A mamahotelért mindenki nagy árat fizet, pedig a spórolásra lett kitalálva
- Itt lehet a megoldás az alkoholizmusra
- Szivárványszínű felhőket észleltek a Mars egén
Pénzügyileg is kecsegtető módon hasznosítnak egy most feltárt középkori kórházat Jeruzsálemben: a keresztes lovagok által emelt boltívek alatt éttermet fognak nyitni, és a betegek helyett a helyi elit és gasztroturisták igényeit igyekeznek majd kielégíteni – írja a National Geographic.
A jeruzsálemi Óváros keresztény negyedében lévő épületegyüttes története a XI. századig nyúlik vissza. A kórházat a később máltai lovagrenddé alakuló johanniták hozták létre, eredetileg a szent városba meghalni igyekvő zarándokok, majd a sebesült keresztes lovagok ápolására. A középkori kórházat a történelmi források a kor színvonalának csúcsán álló fejlett intézményként írják le.
![crusader-era-hospital-israel-antiquities 70097 600x450](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/465/4650/46504/4650456_57a5684cefe49f862ae5c68fe30411b7_wm.jpg)
Az intézmény, mely idővel árvaházként is funkcionált, azután is továbbműködött, hogy a város ismét iszlám kézre került, köszönhetően Szaladin szultánnak, aki engedélyezte a keresztes szerzetesek maradását. A 14 ezer négyzetméteres, hat méter magas oszlopok által tartott ispotályban egyszerre akár 2000 beteget is ápoltak. A kórház Jeruzsálem egész korabeli népességét ellátta, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Az épület nagy részét az 1457-es földrengés rombolta le, de maradványai még a XIX. században is láthatóak voltak. Az oszmán uralom idején az épület megmaradó részén gyümölcs- és zöldségpiacként működött egészen 2000-ig, az ásatások megkezdéséig.
Most más módon hasznosítanák a feltárt kórházépületet. A feltárást kezdeményező Kelet-Jeruzsálemi Nagybazár Társaság az épület egy részén 2014-ben látogatóközpontot és éttermet kíván nyitni.
A muszlim betegellátásban egyébként van előzménye az éttermekben elengedhetetlen szofisztikált étkezési kultúrának. Mint Kéri Katalin művelődéstörténész írta a kérdéskörről:
A betegek az idő alatt, amíg kórházban voltak, minden élelmet és gyógyszert ingyen kaptak. Az ételeket mindenkinek személyre szabottan adták, minőségét és mennyiségét illetően is, hiszen a megfelelő diéta, az étel minősége a muszlimok szerint fél gyógyulás. Bárány-, borjú-, baromfi- vagy egyéb madárhús jelentette az étkezések alapját.
A jeruzsálemi projektvezető Monser Swieki szerint az étterem látogatóit le fogja nyűgözni a középkor varázslatos atmoszférája – ami a szag és a betegek látványa nélkül bizonyára tényleg könnyebben lehetséges.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)