További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Éder Iván, magyar asztrofotós felvétele lett a nap képe a NASA szerint. A lélegzetelállító fényképen a Nagy Medve csillagképben található M81 és M82 jelű galaxis a két főszereplő. A két csillagváros csillagászati léptékkel mérve egymáshoz igen közel helyezkedik el. Éder a képhez fűzött magyarázata szerint a két galaxis gravitációs tere már összeér, és a különlegesen erős árapályhatások mindkét galaxisban különös folyamatokat indítottak el. Az M81-ben a csillagkeletkezés gyorsult fel, míg a korábban szintén spirál formájú M82 a felismerhetetlenségig torzult, központja pedig rendkívül aktívvá vált, egy szupermasszív fekete lyuk mellett számos, még kialakulóban lévő fekete lyukat is megfigyeltek már a csillagászok.
Fotó: Éder Iván
A mérések szerint rengeteg a szupernóva-robbanás, illetve rádió- és röntgentartományban is hatalmas sugárzás jön az M82-ből, a galaxisból kidobódó anyag a képen pirosas szálakként jelenik meg. A két galaxis csillagközi mércével mérve hamarosan, alig néhány százmillió éven belül összeütközik és összeolvad.
Nemcsak a két galaxisra érdemes azonban odafigyelni az összesen 309 darab öt perc expozíciós idejű fényképből összeállított felvételen. Egy érdekes ködfátyol is megfigyelhető, ami azonban ezúttal nem a két távoli galaxis körül gomolyog, hanem a Tejútrendszer saját csillagközi anyagának egy része, az egyelőre még kevéssé tanulmányozott fluxusköd. A fluxusköd porszemcsékből, hidrogénből és szén-monoxidból áll össze, a Földtől számított néhány ezer fényévnyi távolságban (a két galaxis úgy 12 millió fényévnyire van tőlünk). A ködöt tehát nem egyetlen csillag világítja meg, hanem a Tejútrendszer csillagainak összeolvadó, halványan derengő, állandó fénye.
A 300/1200-as Newton-rendszerű távcsővel és egy átalakított Canon EOS 5DmkII fényképezőgéppel, összesen 24 óra 45 perc alatt, három különböző év öt különböző éjszakáján, a Mátrában található Ágasváron készített felvétel nemcsak a NASA-nak tetszik: az Angol Királyi Obszervatórium Év Asztrofotósa 2013 versenyen a mélyűr kategória harmadik díját is elhozta, illetve szintén harmadik lett a német Interstellarum – ASA „Év Asztrofotója 2013” verseny expert kategóriájában. Éder képeit nem először emeli ki a NASA: 2010-ben, 2012-ben és idén januárban is volt már ő a nap fotósa.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
