A Marsnál jár az ISON üstökös
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Október 1-jén a Nap felé közeledő ISON-üstökös tízmillió kilométerre suhan el a Mars mellett, ahol az összes aktív és arra alkalmas helyzetben levő szonda a vörös bolygó egén feltűnő üstökös figyeli majd.
A 2013-as esztendő fényesnek ígérkező üstököse, a C/2012 S1 (ISON) áthaladt a kisbolygók főövén és a napokban ér a Mars-pálya távolságába. A napközelpontja felé vezető pályája ebben az időszakban az ekliptika síkjához közel fekszik, így a valóságban is közel kerül a Mars pályájához. A szerencse folytán éppen arra jár a vörös bolygó is, így a két égitest október 1-jén, kedden 17:30 UT körül 0,07 CsE-re azaz 10,8 millió kilométerre halad el egymás mellett.
Szeptember végén-október elején bolygónkról az ISON mintegy 11-12 magnitúdó összfényességűnek látszik, vizuális megfigyeléséhez és fotózásához most még egy kis-közepes méretű amatőrcsillagászati távcső szükséges. Azonban amikor október 1-jén marsközelben lesz, a Mars körül keringő, illetve a vörös bolygó felszínén tevékenykedő űreszközök számára körülbelül +3 magnitúdó fényes üstökösként látszik, vagyis a bolygón állva szabad szemmel is megfigyelhetnénk. Bár az üstökös látszó mozgása igen gyors lesz, ami megnehezíti a követését, de még így is nagy várakozással tekintünk a közel tízmillió kilométer távolságból készített képekből és egyéb megfigyelésekből adódó tudományos eredmények elé.
Mindenesetre a NASA bolygó körül keringő MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) űrszondája készen áll, amelynek HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) kamerája egy 50 cm-es tükrös teleszkóp, ami nagyfelbontású képek készítésére alkalmas. A kamerát azonban nem egy üstökös halvány részleteinek megörökítésére tervezték, így nem lehet nagyon hosszú expozíciókat készíteni vele, de még így is érdekes bepillantást adhat az égi vándor titkaiba. A megfigyeléseket már 2013. augusztus 20-án elkezdték, és a tervek szerint szeptember 29-én, október 1-jén és 2-án is folytatják. A NASA Mars Odyssey és az ESA Mars Express keringő űrszondái is működnek és megfigyelhetik az ISON-üstököst.
A Mars felszíni terepjárók közül a NASA Opportunity és Curiosity is aktív, de az Opportunity túl délre van, az üstökös az északi féltekéről látszik majd. A Curiosity helyzete reményteljesebb, de még így is elég alacsonyan lesz a marsi látóhatár közelében.
A közelítés idején a Mars 2,141 CsE-re lesz a Földtől, ami 17,8 fénypercnek felel meg, tehát a vörös bolygót vizsgáló űreszközök által készített és Földre továbbított adatok, képek ennyi idő alatt érik el a földi rádióantennákat. A Mars (és az ISON is) ekkor mintegy 1,645 CsE-re lesz a Naptól. A közeljövőt tekintve nem az ISON-üstökös kerül legközelebb a Marshoz, hanem 2014. október 19-én a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös, amely a mai számítások szerint 41300 km-re közelíti meg a vörös bolygót.
A közelség idején az üstökös az Oroszlán csillagképben, a Mars közelében kereshető fel távcsővel, a hajnali holdsarló és Regulus társaságában a keleti látóhatár fölött. A közelség időpontjában az égterület még tőlünk nem látszik, de egy nappal előtte és utána hajnalban derült idő esetén érdemes felkeresni kis és közepes távcsövekkel, teleobjektívvel felszerelve a területet. Egyébként az ISON ez év december 26-án lesz földközelben 0,42 CsE-re bolygónktól, tehát a Marshoz mintegy hatszor közelebb kerül.
Szintén október 1-jén indul a Magyar Csillagászati Egyesület Polaris Csillagvizsgálójában az "Őszi-téli csillagok" című előadássorozat, az első előadása címe "Meteorsímogató túrán a Baltikumban". A továbbiakban az ISON-üstökösről is szó lesz november 19-én: "Megérkezett az ISON-üstökös!" címmel.